Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1882

— 35 — ezen összeköttetést a szó és a dolog közt, mert a haló emberek alkalmasint mindenütt egyféle hangot ejtenek, mégsem fejezik azonkép ki a halni dolgot. — A Dbr. Gr. szerint mivel a hal a vizenn kivül hamar megdöglik — innen vevödött hal moritur (260. 1.). Hunfalvy szerint a magyar szócsaládosítás a magyar nyelv történeteibe vág, ezek pedig a rokon nyelvek történetei által teljesülnek. Budenz szerint is szócsaládosítást kitűzni feladatul külön a magyar nyelvben nem lehet, de így egyik altáji nyelvben sem. Y. ö. Quaedam ad amicas aures M. Ny. VI. 153. Mindazonáltal a logikai momentum méltatása Lugossy szócsaládosítását a Dbr. Gr. materializáló iránya fölé emeli s sporadice megmenti ennek tévedéseitől. De térjünk vissza grammatikánkhoz. Majd egy századnyi időköz választja el a Dbr. gr.-t a — Nagy szótártól. A Nagy Szótár felett pálczát tört a tudományos bírálat („A magyar nyelv szótára. Készitették Czuczor G. és Fogarasi I. Ismerteti Szarvas G. 1880.") — ezzel elitélte a Dbr. gr. gyökszótárát is. Bizonyos u. is, hogy a Nagy Szótár irói kezén forgott a Dbr. gr., és pedig a szerkesztés nagy munkája közben. Álljanak itt ezen összehasonlítások: Busa = bujáza — bujazó, buján tenyésző (Szarvas ism. 83. 1.) Vö. -bu -buja -buuz búza (Dbr. gr. 248. 1.). Suhancz — suhan-cz „nevét részint suhanva felserdült állapotától, részint suhanva járó-kelő tulajdonságától kapta (Szarv. i. h. 84. 1.) Vö. -suhan: suhan-tz (Dbr. gr. 170. 1.). Eb = ev(ö) (Szarv. i. h. 87. 1.) Vö. é (ev-): evet „mivel gyakran evegetik" (Dbr. gr. 250. 1.). „Az édes szónak gyökere e, ebből lett e-ed, éd; ez az éd ugyanaz a mi az iz" (Szarv. i. h. 98. 1.) Vö. É gyök „jelent actum edendi" -é-ez éz, íz, sapor; ézes, édzes már ma édes (Dbr. gr. 250. 1.). Csizma neve azon „legfeltűnőbb tulajdonságától" hogy ki van csiszolva csisz-ma — csizma (Szarv. i. h. 85. 1.) Vö. — tsiszma, tsizma a tsiszolástól (Dbr. gr. 167. 1.). Kuvasz hangutánzó, gyökénél alapul ezen állatnak ku hangja szolgál (Szarv. i. h. 82. 1.) Vö. Természeti hang: kuh-kuhasz (Dbr. gr. 304. 1. V. ö. Ebenn gubást (kuvaszt, kuaszt) cserél Verseghy Magyar Gramm. 509. 1.). Kis Viczaynál: Eben gubát cserélt 408. 1. Puska gyöke az utánzott pu hang (Szarv. i. h. 78. 1.) V. ö. pu: puska (Dbr. gr. 304.). U kutyahang: u-gat (Szarv. i. h. 65. 1.) V. ö. u, ú, (állatszó): ugat (Dbr. gr. 302. 1.) stb. 9*