Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 93 — lomból. Innen magyarázható, hogy a papírpénz oly államokban, hol kényszerfolyam létezik, az ezüst és aranyat a forgalomból mintegy eltünteti. Ekként napról-napra tapasztaltatván a baj fokozódása: a tárgyak drágulása, az érczpénz eltűnte, a tengernyi papírpénzek visszahatása, Ferencz császár 1811. febr. 20-án az oly siralmas emlékűvé vált pénzügyi nyilt parancs kiadására határozta el magát, mely patensban kimondatott, még pedig miránk magyarokra vonatkozólag is az, hogy a forgalomban lévő bankóczédula, melynek összege 1061 millió forintnyi összeget képviselt, névértékének egy ötödére szállíttatik le és 1812-től fogva 212Vs millió forint váltójegyekkel fognak fölcseréltetni. Hasonló érték devalvatiónak vettettek alá a forgalomban levő rézpénzek is, melyeknek tömege 168 millió forint volt, most 33 millió forint lett, ekép egy harmincz krajczáros darabból lett 6 krajczár és egy 15 krajczárosból 3 krajczár. Ezen váltópénz használtatott nálunk ezen század első felében. S még sokan emlékeznek ezen pénzekre. Egy váltó forint egyenlő volt 20 garassal vagy 60 krajczárral, egy garas egyenlő 3 krajczárral. Hasztalan tiltakoztak ezen intézkedés ellen az országnagyok, a baj ismét nagyobbodott. Ehhez járult, hogy a kormány még ezen bankerott kijelentése után sem volt képes oly pénzügyeket teremteni, melyek a végkép kimerült szegény népnek terheit enyhíthették volna. A papírpénz, mely 1812-ben csak 212Vs millió volt, 1816-banismét 639 millióra nőtt. Noha az országsoha sem adta föl pénzügyi önállóságát, 1848 után a magyar pénzügyeket az osztrákkormány maga intézte. 1867 óta pedig a közös kormány intézi. Ezen időközben történt pénzügyi intézkedéseket az 1857-iki bécsi pénz conventionál már ismertettük, az 1867-iki pénztörvények pedig a műnek másik felében fognak tárgyaltatni. Bankjegyek és papírpénzek. A műveltség terjedése, a határt nem ismerő ipar és forgalom, a hitel megszilárdulása hozta magával, hogy a népek háztartásában az érczpénz mellett más fizetési eszközök és pénznemek is kezdtek szerepelni, s miután épen hazánkban a jelen nemzedék alig látott érczpénzforgalmat, szükségesnek tartom némelyeket a papírpénzről is megjegyezni. A cserekereskedés negyedik fejlődési korszaka a csereközvetítés pénzhelyettesesítővel vagy pénzjegygyei. Ezen alapulnak a bankjegyek, államjegyek, váltók, értékpapírok, mindennemű utalványok, checkek, részvények, sorsjegyek, stb.