Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 91 — Királyaink között Róbert Károly volt az első, ki aranypénzt is veretett a tíorenczi aranyok alakjára és értékében, miért is azok általában forintoknak neveztettek, ugy hogy ezen név alatt e korban mindig csak aranypénz értetett. Róbert Károly aranyai 12 karatosak voltak azaz felerészben tiszta arany, felerészben tiszta ezüsí. Maga a király határozta meg, hány garas vagy dénár értéke legyen egy-egy arany forintnak, és e határozott számú ezüstgaras vagy dénár egyenlő értéke miatt szintén forint néven hivatott. Innen eredt a különbség a valóságos aranyforint és a számítási forint között. Egy ily aranyforint 90 jó ezüst dénár értékű volt, és 4 forint tett egy ezüst girát vagy márkát. Az ezüst gira vagy közönséges márka a mennyiben már rézzel vegyítve s pénzzé volt kiverve, épen e vegyíték különfélesége szerint különféle értékű volt. pjgy gira felosztatott 4 fertóra vagy 4 forintra, egy fertó tett 12 később 15 cseh garast s igy a márka 60 cseh garast. Egy girában volt 56 budai garas, 48 pécsi garas, vagy 60 cseh garas. Egy garasban volt 6 dénár, a bécsi pénzekből 10 dénár tett egy garast. Egy gira, — mely a mi mai 24 forintunkkal egyenértékű —- többnyire 6, néha 5 pensából állott, egy pensa tett 8 jó budai garast, vagy 48 dénárt, e szerint egy girában volt 336 budai ujabb jó értékű dénár vagy 672 jó fillér. Egyébiránt a dénárok száma a girában a különböző időkben igen különböző volt az érczvegyitékének s a dénárok nagyságának különfélesége szerint. Nagy Lajos szintén veretett és pedig jobb vegyitékü pénzeket, mint atyja, aranyai 16 karatosak voltak, ezüst pénzei pedig 4A részben tiszta ezüst és '/s részben rézből álltak. Zsigmond király különböző vegyitékü pénzeket veretett, de aranyai 23 karatos és 10 szemeresek voltak, tehát majdnem tiszta aranyból álltak. Értéküket 100 dénárra vagy 200 fillérre határozta. Később silány ötvü quartin</ nevű ezüst pénzeket veretett, '/» rész ezüst és 7, s rész réz vegyitékkel, ezekből eleinte 400, majd 1000 darab tett egy forintot. Már Róbert Károly, de leginkább Zsigmond korában súlyra és tartalomra nézve hülönböző ezüstérmek verettek, s mivel már szokásban volt határozott számú ezüstérmeket forintnak nevezni, a forgalmi, hol jobb, hol silányabb ötvü, vagy benső értékű ezüstérmek miatt kétféle forint keletkezett: nagyobb és kisebb. Zsigmond király 1405. 7 törvényében rendeli: „Az országnak némely részeiben kisebb forint jött szokásba, e visszaélést megszüntetjük, és ezentúl más forint ne legyen forgalomban, mint arany forint, vagy más, 100 dénárt érő forint.

8 A későbbi királyok alatt az aranypénzek finomsági tartalmukat megtartották, de az ezüstpénzek szintartalma kevesebb lett. Hunyadi János kormányzósága és V-ik László királysága alatt a dénárok csak fele részben verettek,