Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 89 — Szent István a kereskedés és forgalom könynyítésére kétféle nemzeti pénzeket veretett, és pedig tiszta ezüstből: dénárokat és obulusokat (filléreket.) Finály Henrik szerint szent István a pénzverésnél sulyegységiil a bajor márkát használta. Annyi bizonyos, hogy hazai ötvöseink, kik azon időben már az ötvözésben nem csekély hírnevet szereztek maguknak, az éremminta-készitéséhez és pénzveréséhez vajmi keveset értvén, idegen, nagyobbrészt bajor pénzverők jöttek az országba, kik művészetükkel együtt, sulymértéküket is áthozták Magyarországba. Ezen oknál fogva István pénzeinek verete kevés nemzeti jelleget tüntet elő. Első pénzeink előlapjain köriratul kereszt s a király neve „Stephanus rex" vétetett, a közepet ugy az elő-, mint a hátlapon szegleteiben háromszögekkel díszített kereszt foglalja el, s hátlapi köriratul „Regia civitas" a pénzverőhely neve használtatott, Végli Ödön „Magyarország érmészete" czimü müve szerint szent István idejében használt sulymértékek voltak: a libra, márka és pensa. A magyarországi librának, mely a romai fonttal, 327 grammal, teljesen megegyezett, két neme különböztetendő meg: az egyik az általános súlymérték, mely a közforgalomban használtatott, a másik a büntetési libra, mely szerint a büntetési díjak szabattak ki és fizettettek. A libra 12 unciára osztatott, épen ugy, mint Nagy Károlynál, egy uncia (2 lat) egyenértékű volt 20 dénárral, igy egy libra vagyis 12 uncia ezüst 12-20 = 240 dénárral. A márk 8 unciát tett, igy egy márka ezüst egyenlő volt 8'20 -=160 dénárral. A márka értéke azonban igen különböző volt, majd minden pénzverde más és más markát használt. A pensa értéke is kíilünbözőleg van fölvéve, hihetőleg egyenlő volt 2 % solidussal azaz 100 dénárral. Szent István, valamint utódai is egész Róbert Károlyig uj arany pénzt nem verettek, hanem ezen időben a bizanczi aranyok, solidus nevén voltakforgalomban, ő 2-ik törvénykönyvének 13-ik fejezetében rendeli: „Egy arany pénz 40 dénár, melyből 100 egy frt." Egy uncia tiszta aranyból 6 bizanczi arany veretett, s igy egy libra tiszta arany az ő korábau egyenértékű volt 72 darab bizanczi aranynyal, vagy 4072 = 2880 dénárral; e szerint szent István korában az ezüst értéke ugy áll az aranyéhoz, mint 1: 12-höz. Jóllehet az árpádházi királyok már nagymennyiségű ezüst pénzt verettek , mindazáltal arany és ezüst edények, kelyhek és papi ruhák sok ideig fizetésül is használtattak. A pápai tizedszedők ez adót nem csak érmekben, hanem más arany és ezüst értékben is elfogadták, de ez értéket szintúgy, mint az ezüstérmeket mindig aranyokra váltották föl. Midőn I. Béla a királyi széket elfoglalta, a pénzverési ügyet is ren-