Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 86 — romai birodalom arany pénzei; az előbbiek arany solidus, az utóbbiak bizanczi arany név alatt voltak forgalomban. Ezen aranypénzek finomsági tartalma és értéke, noha sok századon keresztül verettek, kevés változással ugyanaz maradt. Ennek oka főleg abban keresendő, hogy aranypénzverési joggal csak a nagy birodalmak fejedelmei bírtak, továbbá azon fejedelmek, kik országukban aranybányákkal rendelkeztek, azonkívül az egyes kiváló kereskedelmi városok, mint Velencze, Florencz, Lübeck stb. Mi itt különösen azon aranypénzeket vesszük figyelembe, melyek ezen időtől kezdve támadtak, melyek történeti érdekkel birnak, s melyek vagy egész napjainkig megmaradtak, vagy pedig csak nem rég tűntek el a forgalomból. Ilyenek: 1) A Ducat és az Aranyforint. A középkornak leghíresebb aranyérmei közé tartozik a Ducat és a Forint, ez utóbbi 1252-ben veretvén először Florenczben, vagy Florenza, Florentia város nevétől, vagy pedig a verettől (a flore lilii) gigliátonak, vagy forintnak (Floren) hivatott. A florenczi forintok tiszta aranyból verettek, 8 darab nyomott egy unciát, mivel a florenczi márka kisebb volt a kölni márkánál: ezen aranyokból kezdetben egy kölni márkára 66 darab esett. A florenczi aranyok veretét majd nem az egész Európa fejedelmei utánozták. 1284-ben Velencze veretett hasonló aranyokat, melyekből 65'7 tett egy kölni márkát; ezen velenczei aranyok a pénzverdétől (la Zecca) Zechinoknak neveztettek. Magyarországban Róbert Károly veretett először aranyokat a florenczi aranyok mintájára. Németországban Lübeck város volt az első, mely 1340-ben florenokat veretett, azután 1370-ben Hamburg és a rajnai fejedelmek, a honnét ezen aranyok rajnai forint nevet nyertek. Ezen aranyok súlya és finomsági tartama hosszabb ideig megmaradt. Azonban lassankint ezek is megváltoztak. A florenczi forintok bizonyos számú ezüst pénzekkel hasonlittattak össze. Ekkor támadt föl a ducat elnevezés, mely névvel kiválólag a régi suly és finomsági tartammal vert aranyok neveztettek el, mig az ujabb veretű aranyok arany forint nevet nyertek megkülönböztetésül az ezüst forintoktól. Az 1559-iki pénztörvény I. Ferdinánd alatt határozta meg pontosan a ducat finomsági tartamát, súlyát és veretét, t. i. meghatározta, hogy a ducat 23 karat és 8 szemer finomságú legyen, és 67 darab számitassék egy durva kölni márka aranyra; értéke 104 krajczárra tétetett. Egész Európában legfinomabbak voltak a magyar aranyok, melyek 23 karat és 9 szemer finomság-