Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879
— 2 fi- — Súlymérték és pénz. Az ókori népeknél a súlymérték a pénzzel szoros összefüggésben állott, ugy hogy e kettő egymástól elválaszthatlan. A zsidóknál már Ábrahám idején a tárgyak értéke bizonyos sulyu ezüsthöz volt viszonyítva, pénzről azonban ekkor még emlités nem történik. Az ezüst, mint csereközvetitő, vagy por vagy rudalakban használtatott. A kereskedők tehát az adás-vevésnél sulyegyenmérleget (bilanz) használtak, melyet ők övükben mindenkor magukkal hordoztak s pedig a csalók kétféle mérleget egy könynyebb és egy nehezebbet, és saját hasznukra majd ezt majd amazt használták, így a zsidóknál a fizetés suly szerint történt és pedig majdnem kivétel nélkül ezüstben; arany egész Dávid király koráig csak mint nevezetesebb áruczikk szerepelt. Mózes idejében a súlymérték alapja volt a siclus, legkisebb súlymérték volt azonban a siliqua vagyis szent János kenyér magja, 20 siliqua tett egy siclust, egy siclus egyenlő volt 4 grammal s igy mint érték 36 krajczárral 100 siclus tett egy minát és 30 mina egy talentumot, mely Mózes idejében mint suly 12 kilogrammal volt egyenlő s mint ezüst érték 1080 forintot tett. A görög talentum kétszer akkora volt. A zsidók későbben a persa, görög és római sulymértéket és pénzeket használták. Az arabok mértékrendszere. Igen kifejlődött s alapos mértékrendszerrel birtak az arabok, kik nemcsak Egyptommal, de a Földközi tenger partvidékeivel, sőt Ázsiával is messze beható kereskedést űztek. Legkisebb hosszmértékük volt a teveszőr vastagsága, mely egy fél milliméternél is kisebb, s igy elképzelhető azon pontosság, melyet az arabok méreteiknél használtak. Többféle hosszmértékük között megemlítendő a fekete rőf =0-5196 meter, ezzel eszközölték az arabok Abdallah Almamum kalifa alatt Mesopotamiábau Sinear síkjain a nagvhirü fokmérést. A görög nemzet mértékrendszere. A görögök mennyiségtani, természettani s az ezekhez tartozó ismereteiknek alapfogalmait az egyptomiaktól kölcsönözték, ők ezen ismereteket tovább fejlesztették, s örökségkép átadták a romaiaknak s a szomszéd nemzeteknek. A mértékek megállapításában a görögöket is ugyanazon benső ösztön vezérelte, mint a többi népeket, s igy ők is az emberi testről vették le alapmértékeiket. De tekintsük egyenkint: