Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 70 — pénznek főkelléke az, hogy bizalmat érdemlő módon készíttessék azaz hogy mindenki biztos legyen abban, hogy a pénzdarabnak belső értéke névértékének teljesen megfelel, ezt pedig csak az állam eszközölheti egy előre meghatározott törvény alaján, mely törvény pénzlábnak — Münzfuss — neveztetik. Pénzláb alatt tehát röviden azon törvényeket értjük, melyek szerint a pénzek veretnek; vagy bővebben meghatározva, pénzlábnak neveztetnek azon törvények, melyek által a pénz darabok telj- és mag-sulya, finomsága, a súlyban megengedhető legnagyobb eltérés, pénzverési díj, a pénz darabok alakja és nagysága teljesen meghatároztatik. Miután a pénzek soha sem veretnek tiszta aranyból vagy ezüstből, hanem a fönn említett, suly- és finomsági tartam szerint vegyittetnek, azért minden pénznél a következőkre kell ügyelnünk: A pénzdarab összes súlya a vegyitékkel együtt telj-súlynak (Schrott), a benne foglalt nemes éreznek súlya pedig mag-sulynak {Korn) hivatik. A darabok számát, mely egy meghatározott súlyegységet, pl. egy fontot, egy kilogrammot vagy egy márkát nyom, ezen szavakkal szokás kifejezni: ennyi és ennyi darab megy ezen pénznemből a durva vagy teljes sulyegységre; a darabok száma pedig a mennyiben egy sulyegység tiszta nemes érez foglaltatik, igy fejezte tikki : ennyi és ennyi megy ezen pénznemből egy finom sulyegységre. Például, ha az mondatik, hogy 100 darab 20 frankos arany megy egy durva kilogramm aranyra, ez azt jelenti, hogy 100 darab 20 frkos arany, a mint van vörös rézzel együtt, nyom egy kilogrammot; ha pedig az mondatik, hogy 45 darab uj egy forintos megy egy vámfont, azaz 500 gramm tiszta ezüstre, ennek értelme az: hogy az oly 45 darabban lévő tiszta ezüst 500 grammot nyom. A pénzek meghatározásánál tehát legfontosabb azt tudni, hogy hány darab megy bizonyos pénznemből a finom sulyegységre. Minthogy a pénzverésnél még a legszigorúbb vigyázat s legjobb gépek mellett sem lehet elérni a tökéletes pontosságot, azért a pénztörvény minden országban megenged bizonyos csekély eltérést, azon legnagyobb suly, mely a vertpénzeknél mint eltérés megengedtetik, hogy azok teljsulyu pénzeknek tekintessenek, suly engedménynek (Remedium, Toleranz) hivatik. A kisebb sulyu pénzek újra olvasztatnak, a nagyobb sulyuakból azonban annyi reszeltetik le, mennyi a törvényes suly egységhez megkívántatik. Azon pénzek vagy pénznemek, melyekkel az országban a nyilvános pénztáraknál a fizetés, leszámítolásoknál a számítás történik, képezik azon or szágnak törvényes fizetési eszközét (Wahrung, Valuta). Valamely államban tí'rvényes fizetési pénz az arany, vagyis arany valuta uralkodik, ha az aranypénzek határozott, állandó értékkel birnak, az ezüst pedig az aranyhoz viszo-