Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 2 fi- — egy fokot 56753 toisenek találtak, ekép itt egy fog 685 toiseval volt rövidebb, mint a Maupertius által megmért fok Lapplandban. Könnyen elképzelhető, hogy ezen vállalatok dicsősége egyeseket ép ugy mint egész nemzeteket hasonló kísérletekre sarkalt. Igy La Caille mért meg egy fokot 1750-ben a Cap földön; La Maire és Boskovitz jezsuiták tettek ugyanezen időben méréseket a pápai államban, tiz évvel később Liesgang Magyarországban tett fokmérési kísérleteket. C) A méterrendszer megállapítása. Midőn a mult század végén kitört a nagy franczia forradalom, mely fölforgatta a régi rendet és intézményeket, eltörölte az egyházat, porba döntötte a királyságot, az eddig használt mértékeket is, melyeknek alapegysége a párizsi láb volt, megsemmisítette, a nemzetgyűlés férfiai a föld nagyságát tették az ujonan fölállítandó mértékrendszer alapjává. Francziaországban is folytatták a fokmérést most már tökéletesített mérőeszközök segélyével, s hogy a nagy mű minél előbb bevégeztessék, a nemzetgyűlés két hires tudóst, Mechain és Delambret, bízott meg a munka végrehajtásával, kik is 1791-ben kiterjesztették a fokmérést Dűnkirchentől egész Barcellónáig, mely távolság 9

2 3 fokot tett, később 1792. és 1800-ban Biót és Arago tudósok folytatták azt a baleari szigetek közül Formenteráig. Ezen 12° 20' 13"-nyi délkörivből számították ki a délkör negyed hosszát, mely a sarkoktól az egyenlítőig 5,132.430 toiset tett s ennek 10 milliomodrésze azaz 443.296 párizsi vonal vétetett föl alapmértékül. Nem volt előre meghatározva, hogy alapmértékül a földdélkörnegyedének épen 10 milliomodrésze fog vétetni, miután azonban a délkörnegyed meghatároztatott, addig osztották azt 10-el, mígnem oly hosszúságot nyertek, mely a könnyű kezelhetés és czélszerüség kívánalmainak megfelelt. Ha délkörnegyed egy millió része osztatott volna, az igy nyert mértékegység hosszú lett volna, 100 millióval osztva rövid leendett, igy osztották azt 10 millió egyenlő része s egy ily rész képezte az uj mértékrendszer alapját. Ámbár a franczia nemzet mint a régi intézmények földulója s a szabad eszmék bátor előharczosa azon időben az egész világgal harczban állt, a harczok közepette sem felejtkezett meg azon magasabb szempontról, mely őtet a régi mértékek megsemmisítésére és egy uj mértékrendszer teremtésére vezérelte. A nagy nemzet nem franczia, nem nemzeti, hanem nemzetközi azaz világmértéket akart, azért vette föl a földet a mértékrendszer alapjául; s nehogy a népek egymás iránti féltékenysége s nemzeti büszkesége legkevésbé is megsértessék, valamint magát a mértékalapot, ugy annak föl- és al-osztályzatait