Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 2 fi- — Ezután történtek ismét számos mérések, igy Norwood Angolországban, líiccioli Bolognában stb. legfontosabb volt azonban azon mérés, melyet Picard Péter eszközölt 1669-ben XIV. Lajos meghagyására. Picard használta először Snellius módszere mellett a lencséket, ezeknek segélyével azon helyzetben volt, hogy nagyobb háromszögeket vehetett föl s igy számításait kevesebb hibával tehette, mint azt Snellius tevé. Ilykép Picard meghatározta az egy foknyi ívnek hosszát Párizstól az amiensi székesegyházig s azt 57,060 toisenek találta, a mi oly meglepő oly pontos eredmény volt, hogy még ma is 200 évvel később egészen helyesnek bizonyul ezen számítás. Az eddig elért földmérési eredmények azon föltevésből indultak ki, hogy a föld tökéletes gömb s igy a délkörnek minden foka egyenlő. Picardnak számítása oly szerencsés volt, hogy még Neuton és Huyghens is ezt használták a nehézkedés törvényeinek megállapításánál, csak a nagy mathematicus Newton nem elégedett meg teljesen vele s a teljes biztosság elérésére tanácsolá a királynak, hogy a megkezdett fokmérést terjeszsze ki egész Francziaországra. Kolbert pénzügyminister e tervet pénzzel segélyezé, s igy megidult a nagyszerű vállalat, mely az egész Francziaországot volt fölmérendő. E vállalatnál dolgoztak a két Cassini Jakab és Domonkos, Meraldi és de la Hire, nagynevű tudósok 1860—1718-ig, a mérés Dünkirchentől Francziaország határáig Colliounig tartott nem messze Perpignantól, s azon meglepő eredményt mutatta föl, hogy a délkörnek egyes fokai korántsem egyenlők egymással, hanem a déli fokok hosszabbak az északiak pedig arányosan kisebbek és pedig oly mérvben, hogy az északi fokok 800—1000 párizsi lábbal kisebbek mint a déliek. Ezen fölfödözés nagy sensatiót keltett a tudósok között. Ha a föld tökéletes gömbalaku lett volna, ezen eredményhez nem juthattak volna a fönnnevezett tudósok s igy ebből azt következtették, hogy a föld az egyenlítő felé hosszabb fokokkal bir s a föld északról délnek keriilék alakú, melynek nagyobb tengelye a földtengelyével esik össze, a föld a sarkoknál czitromalakulag kidomborodik azaz a föld tojásdadalaku. E következtetés ellenkezett a higtestek egyensúlyi elméletével, miért is sokan megtámadták azt s élénk harcz keletkezett a tudósok között, a melynek megoldására nem tartották elégségesnek két egymás melletti foknak megmérését, mert ezek között az akkori mérőeszközök tökéletlensége miatt nagyon csekély volt a különbség, ellenben az egyenlítőnél megmért egy fok néhány száz toise különbséget mutatna föl, ha a sarkkörön megmért fokkal hasonlittatnék össze. A franczia tudományos akadémia azon meggyőződésből, hogy ily fontos kérdésnek valahára el kell döntetnie, egy a tudomány javára eddig ismeretlen költséges vállalatra készült, a melynek czélja volt a nemzet legnagyobb