Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 2 fi- — egységes mérték és egy teljesen jogosult mértékrendszer után. Azonban részint a folyton dühöngő háborúk, részint az egyes nemzetek büszkesége és féltékenysége, melylyel mindenik saját mértékét tartá jobbnak, megakadályozták a népek óhajának teljesedését. Tétettek ugyan többnemü kísérletek a mértékek szabályozására, de ezek csakis egyes országok mértékeire vonatkoztak. A mértékrendszer megállapításánál, hogy az rendszer nevet nyerjen, mindenek előtt a következőkre kell ügyelni: Először oly változhatlan egységet kell fölvenni alapul, mely azon eshetőséggel szemben, ha a fölvett alap és a róla levett mértékek mind elvesznének is, ismét behozható s kiszámítható legyen s ezen alaphoz ne egy város vagy nemzet, hanem a földnek minden lakója egyenlő joggal birjon; másodszor a fölvett alapmérték akkép osztályoztassék, hogy minden részből az egészre s az egészből a részekre bizton lehessen következtetni ; s végre hogy minden mérték, mind az ür- mind a súlymérték a fölvett alappal szoros összefüggésben álljon. Ily vágyak és eszméktől vezérleltetve keresték már rég idő óta az emberek az úgynevezett természetes mértékegységet s különböző ajánlatokkal léptek elő. Voltak, kik ajánlották természetes mértékegységül a nap vagy hold látszólagos átmérőjét; de mivel az sem mindig egyenlő, délben például sokkal kisebb mint napkelte vagy naplenyugtakor, esős időben nagyobb mint száraz időben, igy ezen okok miatt ezen ajánlat elvettetett. Ajánlották mások változhatlan mértékegységül a lépesméz sejtjeinek nagyságát, de ezen ajánlat is elvettetett. Voltak végre sokan, közöttük a hires tudós Huyghens is, kik a másodpercz inga hossza mellett kardoskodtak; de a másodpercz inga hossza sem mindenütt egyenlő, az egyenlítőnél legrövidebb s a sarkok felé folytonosan hosszabbodik s hosszúságára a vizszin fölötti magasság s valamely nagytömegű testnek péld. egy hegynek közclléte is befolyást gyakorol, ezenkívül az idő fogalmát is belevegyiti a mérték fogalmába. Említést érdemel itt az angol szabályozó mérték a Yard, mely már 1758-ban egész Angolországban el volt fogadva; ez ugyan nem valamely természeti változhatlan nagyság után állapíttatott meg, de azért még is sok igénynyel bir a természetes mérték névre. Gondosan össze vau ugyanis hasonlítva a London mellett egy bizonyos helynek megfelelő másodpercz inga hoszszával, ugy hogyha az eredeti minta s az arról levett másolatok mind el pusztulnának is, az inga lengéseiből ismét meghatározható lenne a szabályozó Yard hossza. A Yard = 0 91439 meter ,2*89289 bécsi láb. Végre a mult század vége felé tűrhetetlen kezdett lenni a mértékek szabályozatlansága, különösen Francziaországban, hol az ipar és kereskedés akkor már oly magas fokon állt. E végből 1789-ben több franczia város, mint Párizs, Lyon, Rheims, Rouen, Dünkirchen, Orleans, Metz, Chalons, stb. indit-