Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 2 fi- — láttuk, más űrmértékkel mérték a száraz tárgyakat s mással a folyadékokat. Noha délen és keleten a legtöbb folyadék még ma is suly szerint számittatik. Ha a száraz tárgyak űrmértékeit figyelemmel vizsgáljuk, ezen mértékek között is végtelen nagy a különbség, azonban a különböző nemzeteknél a gabonamértéket kijelölő szavak „Himten, Emina, Immi, Imi, Műid, Mütt, Malter és Sester" nyilván romai eredetre vallanak, és pedig a négy első heminából származott, a három utóbbi medimnaból vette nevét a Sester pedig Sextariusból. A görög medimna gabonamérték = 52-5 liter. Ha tekintjük a még ma is használatban levő gabonamértékeket, lehetetlen bennük a görög eredetet föl nem ismernünk, igy A cadixi és castiliai fanega = 54'8 liter, a portugalli fanega =5 5'2 „ a hamburgi mérő =52-7 „ a porosz mércze =54 7 „ Nagy Károly, a maga birodalmában, mind a száraz tárgyakra, mind a folyadékokra nézve mértékegységül a modiust vette föl. A görög medimna mint fönnebb láttuk 52-5 liter, ennek hatodrésze a modius=8'75 liter, Nagy Károly, ennek hatszorosát tette alapul, de a modius nevet megtartotta. A frankoknál ezen modiuson kivül volt még egy más gabonamérték is, mely a modiusnak kétharmadával volt egyenlő s igy 39*8 litert tett, ezen mérték megfelelt a görög metretes folyadékmértéknek. Ez volt alapja a kölni hires (Simmer) gabonamértéknek is. Nagy Károly 802-ben birodalmába egy uj modiust hozott be gabonamértékül, mely egyenlő volt 34 literrel, de utána Jámbor Lajos 822-ben a gabonamérés alapjául ennek kétszeresét tette, mely tehát 68 literrel volt egyenlő. Ez utóbbi mértéknek változatai használtatnak még ma is Németországban s hihetőleg ettől származtak a magyar gabonamértékek is. Ki tudná azonban a mértékek eredetét azon nagy különféleségekkel szemben követni, midőn még az eredetileg egyenlő mértékek is idővel számos változásokon mentek keresztül. A gabona pl. némely helyen lecsapva, más helyeken tetézve méretett, s mindezen ideiglenes változások, később rendes mértékekké változtak át. A folyadék (bor) mérték a romai folyadékmértékek mintájára először is azon vidékeken terjedt el, hol a romaiak gyarmataikon a bortermelést behozták. A bortermelő helyeken a bor hordó számra méretett. Igy a rajnai borok, melyeknek kiviteli helye Köln és Koblencz volt kölni és koblenczi hordó szerint; a moseli borok, melyeknek piacza Maincz volt, mainczi hordó szerint,