Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 11 A folyadékmértéknek osztályzatai következők: 520 lit. 26 1. 13 1. 3-25 1. 0*542 1. 0.271 1. 0 135 1. 0 0671. 0 045 1. Culeus, amphora, urna, congius, sextarius, hemiua, quartar. acetab. cyath. 1 = 20 40 = 160 = 960 = 1920 = 3840 =—7680 = 11520 1 = 2 = 8 = 48 = 96 — 192= 384 = 576 1 = 4 = 24 = 48 = 96 = 192 = 288 1 = 6 = 12 = 24 — 42 = 72 1 = 2 = 4= 8 = 12 1 = 2= 4 = 6 1 = 2 = 3 1 = 1% Száraz tárgyak mérésénél alapmértékegység volt a modius, melynek osztályzatai a következők: 8-670 lit. 0-5421. 0-2711. 0-135 1. 0-0671. 0 04521. Modius, sextarius, hemina, quartarius, acetabulnm, cyathus 1 = 16 = 32 = 64 = 128 = 192 1 = 2= 4= 8 = 12 1=2= 4=6 1 = 2=3 1 = V/t Súlymérték. A romaiaknál is a sulymértékrendszer szoros összefüggésben volt a pénzrendszerrel s igy a régi romai sulymértéket leginkább fönnmaradt arany és ezüst pénzeikből lehet biztosan meghatározni. A romaiak sulymértékegységüket librának nevezték s ezt a tizenkettős rendszer szerint osztályozták, a mely szerint a legnagyobb sulyegység volt az as — libra, s ennek tizenketted része uncia. Az as nem ezen szótól aes (réz) származik, hanem ezen görög szótól sí'q, (ódóri ijj;) egy, mennyiben az as az egységet jelölte a részekkel szemben. Ezenkívül a romaiaknál általános sulymérőeszközül használtatott a statera, a mint ennek korunkig fönnmaradt elnevezése „Statera Rontana" is bizonyitja, nem azért, mintha ez csak a romaiaknál lett volna ismeretes, hanem azért, mivel kiváltkép ők éltek vele, mert ha a romaiaknál még az aranymivesek is staterákat használtak, mennyivel inkább használták azt mások, a kik stateráikon kevesebb becsű áruczikkeket méregettek. Ma már staterákon csak nagytömegű s ahhoz képest csekély értékű áruczikkeket mérünk. Cicero a közönséges staterákat, az aranvmivesekével szemben ^Populares trutinákuak" nevezi A staterának alapja azonban a libra vagyis az as volt, melynek alsóbb osztályzatai, értéke és jelölés-módja következő: