Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

város minden részében hallatszott a czirpelés s az emberek még látogatás alkalmával is magokkal vivék kedves sáskájokat. — Az ipar és művészet is felkarolta azokat, semmi himzés s rajzolás, vésés s mázoláson nem hiányzottak; előkelő delnő nem tartá magát eléggé feldíszítve, hacsak hajában sáskát nem hordott. Az őrjöngés ugyan megszűnt, — de azért ezen czirpelő rovarok Chinában ma is a köznép s gyermekek kedvtöltéseül szolgálnak, nagymennyiségben fogják azokat s az utczákon árulják '). 1) Legjelentékenyebb termék azonban, melyet a rovarvilágnak köszönünk, kétségkívül a selyem. — Mint tudjuk a selymérhernyó készíti azt, hogy midőn bábbá változik, takarójaul használja. A szövet fehér vagy sárga. Roulin szerint kék is, ha indigó- vagy rózsapiros, ha a szederlevelet chica

2) porral behintjük. A nedv, melyből a selyemszál képződik, két hosszú tekervényes csőben, a rovar belsejében van. — Minthogy ezen szerv érdeklő: vegyük vizsgálat alá. Ha egy kifejlett selyemhernyót ügyesen szétmetszünk, a bélcső mindkét oldalán s alatta találjuk azon két készülék egy részét, melyben a selyem képződik. Ezen két készülék mindegyike három egymástól .könnyen megkülömböztethető osztályból áll. Az egyik görbecső, mely összevissza álló zegzugba van csavarodva; ezután következik azon része, mely kissé kitágult s a selyemanyag tartójául tekinthető, mire a hajszál-finom csőből álló harmadik osztály következik. — Ezen finom cső végére van a másik készülék illesztve, mely balról lép vele összeköttetésbe. Mindkettő végre egy rövid csőben egyesül, melyen egy kis lyuk s ennek külrészén egy kis szömörcs létezik. — Ezen lyukacskán ereszti a hernyó a selyemszálat, mely a szabadlégre jutva ragadósságát azonnal elveszti s sajátlag két egymáshoz enyvezett, a készülék mindegyikéből eredő szálacskából áll. — A hernyó először maga körül lazaszövetet sző, mely fátyol-selyemnek neveztetik, azután jő a tojásdad, sürü szövet, mely 700—1000' hosszú szálból áll

3), melyet le lehet gombolyítani s az, melynek szö-<7-cs z-ü-lc leért 6 c rf. göibecsö, meiy rendetlen zegzugban van tekoi'odvc: fl e. a selyemanyagtartója ; e f. az úgynevezett finom cso ') V. ö. I)r. Bach 198 199. és 205. 1 2) Bignonia Chica Humb. délamerikai cserje. Leveleiből főzés s erjedés által higpir-vörös festéket nyernek, mely lepény-alakban caracuru, carajuru, chica és chica vörös (Pasta ch'ca, vermillum americanum) név alatt szerepel a kereskedésben. Chicának hivják az Essequibo melletti indiánok. 3) A selymér ezen munkát két-három nap alatt bevégzi Egy franczia 1000 mé'erre számítá a szál hosszúságát s hozzá teszi: hogy 40,000 gubó oly hosszú szálat ad, melylyel az egész földet át lehetne fogni. Dr. Bach. 8