Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 67 — lehet megszőni, de az ily ruhaneműt nem szabad lúgozni, hanem csupán langyos vizben szappannal kell mosni, mert külömben a fonál könnyen törik. Az ily selyem mindenféle szinre festhető, s szőnyeg, butorkelmék, takarók feldolgoztatására is alkalmas'). Ezelőtt néhány évvel hozták a lapok, hogy T o o r t nevü francziának, majd utóbb egy osztráknak sikerült volna a szederfa rostjaiban oly anyagot felfedezni, mely a valódi selyemtől alig volna megkülönböztethető. Szoros vizsgálat után azonban kitűnt, hogy a feltaláló által állítólagos szederfa-selyem nem más, mint selymér selyem, s hogy csalás forog fönn. — A valódi selyemszál ugyanis górcső által könnyen megismerhető két egymás mellé enyvezett szálból áll. — E kettős szál soha sem olvad össze, hanem egymáshoz van ragasztva, mely sajátság csalhatatlan s semmiféle műfogás által sem helyettesíthető, ugyanazért a föunebbi állítólagos találmányt a berlini honosító társulat is ámításnak nyilvánította 2). A selyemhernyó a fehér szeder vagy eper fán (Morus Alba L.) élődik s eredetileg Kelet-Ázsia Serica nevü tartományában a mai Chinában vala otthonos, s idővel Európába hozatott. Kifejlődött állapotában a nősténylepke, hol szabadég alatt tenyészik, őszszel 300—500 petéit a szederfaágaira, a tenyésztési helyeken pedig vászon, posztó vagy papírra rakja. — Egy lat selymér petéből 16 ezer hernyó kel ki, melyek bebábozásukig 8 mázsa szederlevelet fogyasztanak el. — A 16 ezer hernyó mintegy 60—70 fontnyi gubót ad, melynek fontja 1 forint o. é. IOOO db. 15 éves szederfa elegendő táplálékot nyújt 1000 font gubó termelésére, tehát 1000 forint hasznot is biztosít. A fáradozás s költség alig vehető számba s már ezen okból is óhajtandó ezen iparág felkarolása, mert a nép jóléte előmozdításának egyik hatalmas rugója. Chinában K. e. 2640-ik évben Hoangti császár neje, Silingschi a selyemtenyésztést már házilag gyakorolta. Göröghonban a perzsa s ind háborúk korában (336 —334 K. e.) lön a selyemszövet ismeretes, később Rómában is megismerték 3), de magas ára miatt szétfejtették s miután len- s pamutczérnával keverték, újra szőtték. — Ilyen szöveteket először Cos szigeten készítettek

4). Tiberius császár (K. u. 14-37) megtiltá a férfiaknak a selyemöltönyt, mint hozzájok nem illőt

5). Utódjának Caligulának (37—41) kevélységül rótták föl, hogy selyemruhát hordott

6). II e 1 i o ga b a 1 us cs. (218—222) öl') V. ö. Wukasinovie Antal Az eperfa és selyemtenyésztés. Pest 1868. 84 1. 2) V ö. Dr. Bach 201., 202., és Leunis Botanik 989. 1. 3) V. ö. Virgil Georg II. 121. Velleraque ut foliis depectant tenuia Seres? 4) Plin XI. 22., 26. Innen: VestesCoae, vagy sericeae, tenues, pellucidae. Tib. II. 3. 57. Propert. 1. 2.neveztettek. 5) Tacit. Annál II. k. 33. 1. „ne vestis serica viros foedaret." 6) Svet. Tranq. 52. 1. 12*