Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 66 — mesterségesen eszközlött többszörös egyesítése a közönséges vagy nyers selymet adja.—A legbensőbb rész nagyon kuszált szálú sürti szövet az úgynevezett pamut-selymet szolgáltatja. — A selyem vegyileg acbitinnel majd megegyez, s 0,72 selyemanyagból, mely a tüll - vagy szarunak változata, 0,24 enyvszerű-, 0,04 viasz-, kevés kövér s illó olajanyagból áll. Ha a hernyó bebábozta magát s a selymet használni akarják, a bebábozás után tiz napra vizgőz által a bábokat megölik. — További használat végett a gubók (számra 20—30) forró vizzel telt edénybe dobatnak, melyben kis nyirseprővel kevertetnek, hogy a kóczos szálú fátyolselyem reá akadjon. Ezután több gubó szálát megkeresik s a gömbölyítő gép lyukján átvonván a motollára akasztják. 200 gubó nyom 1 fontot, 2000 gubóról lemotollált selyem pedig tesz egy font selymet. Az ekként nyert nyers selyemszálakat ezután szinte különös gép által czérnává fonják, melyből külömbféle selyemszövet készül. — Két lazán összefont szál adja a szövet szegélyezésére szolgálandó u. in. bélfonalat (Trammseide), négy vagy több összesodrott szál pedig adja az organtint vagy lánczselymet, mely a kereskedésben külömbféle név alatt szerepel'). A selyemszövetek legnevezetesb fajai: a) a sima tafota, melynek legsúlyosabb faja a gros de Nap les; könnyebb fajok a bélés s az úgynevezett k ö p e n y t a f o t a; b) a keresztbe szőtt kelmék az atlasz,damaszt, r i p s z, millepoints; c) a bársony, melynek silányabb faja a plüs és félbársony (felbei). — A hársselyem (Bastseide) azonban nem más, mint némely dk. ázsiai növény selyemszerü rostja vagy háncsa. A vidékek szerint van olasz selyem; melyek közöl a turinit, comóit, bergamóit és messinait nagyrabecsülik. A spanyol selyem, főleg Granadából, többnyire mint nyers selyem vitetik ki, s mivel nem gondosan kezelik, csekélyebb értékű. A franczia selymet különösen a gondos kezelés miatt igen keresik. — A levantei selyem Élő-Ázsiából, a görög s török szigetekről jő s a kereskedésben származási helye szerint neveztetik el. A chinai selyem, fénye, továbbá linoui s erős szálai miatt sokra becsültetik s nevezetes kereskedelmi czikket képez. — Az indiai selyem többnyire nyersen jő Európába s csak itt dolgozzák föl bélfonallá vagy lánczselyemmé. — A selyemáruk vagy egészen selyemből valók vagy csak félig, tudniillik pamut, len vagy gyapjúval kevervék. A legombolyításra nem alkalmas gubókkal azaz olyanokkal, melyek lyukasok, átrágvák, következő módon bánnak el haszonnal: egy óra hosszat forró vizben főzik, azután kihűtvén, s néhányszor jól megmosván, a gubókat megszárítják, kóczczá tépik s mint a kendert megfonják. — Az így nyert selymet külömbféle öltönynemekre u. m. éjjeli felöltők, kapczák, lábravalók stbre >) V. ö. Leunis Zool. 538. 1.