Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 62 — fordítanak: a laktermelés nagyon alászállt s így az árnak is emelkednie kellett. — Kelet-Indiában a bennszülöttek nők számára karpereczeket, gyöngy- s nyakékeket is készítenek schellakból. Hogy külömben ezen lak ') a rovar szúrása által keletkezik-e vagy az általa megemésztett s átváltozott nedv-e az, mint a mézharmat vagy ragya, melyet némely levelészeink kiválasztanak nem tudatik. 4) A kermes pirékhez sorolandók még több, részint a kereskedésből kiment, részint legújabban festésre ajánlott pirékfajok is, ilyek: a) a lengyel pirék (Porphyrophora polonica L. vagy Coccus polonicus) mely Német-Lengyel országban jő elő s több vadnövény, mint az évelő s egy évi sziklár (Scleranthus perennis etannuus L.), héjafű (Hieracium pilosella L.), és sérvfű (Herniaria L.) gyökerén élődik, s a bibor-pirék behozatala előtt a skarlát vörös festésre használtatott; minthogy azonban a rovar csekély mennyiségben található s drága, gyűjtésével egészen felhagytak. b) Az eper-pirék (Coccus fragariae) a szibériai eper gyökerén élődik. c) A medve-gerezd-pirék (Coccus uvae ursi L.), az orvosi medve-gerezd (Arctostaphylos off. Yimm et Grab.) nevü növényen Oroszhonban található, még egyszer oly nagy, mint a lengyel pirék, s timsó-avóval jó veres festéket ad. d) a bab-pirék (Coccus fabae Guer.) I). Francziaországban Guerin által 1851. a bab Babón (Vicia Faba L.), később több bogáncsfajon s más tenyésztett növényen is, például a baltaczimen találtatott. Ezen rovar őszszel rakja petéit, melyek télen kikelve minden tápszer nélkül megélnek, mig utóbb valamely növényre nem kapaszkodhatnak. Chevreul kísérlete ezen rovar festanyagával abban tűnik ki, hogy nem oly erősen fest, hanem narancssárga szint ad akkor, midőn a bibor-pirék skarlát vörös festanyagot szolgáltat e) A. Veé szerint Canadában egy pirékfaj él a fekete jegenyén (Abies nigra), melynek röptyüi a carminhoz hasonló festanyagot tartalmaznak 2). g) A gubacs cseranyagot, csersavat tartalmaz, mely gyógyszer,vasgáliczczal fekete festés, tintakészítésre stb. használható. A gubacs beteges kinövése a festő tölgy (Quercus infectoria Oliv.) levelei s levélnyeleinek, melyet egy hártyaröpü rovar a festő guboncz (Cynips gallae tinctoriae L.) okoz

3). — A festő-tölgy hazája Kelet-India, Perzsia s Kis-Ázsia a Bosporustól Szíriáig. A guboncz maga 0,7 cm. hosszú s kiterjesztett szárnyaival mintegy 1,5 cm. széles, szennyes-barna, potroha végén fekete-barnán fénylő rovar.Ezen kis rovar nősténye tojócsöve segélyével megszúrja a tölgy levelét vagy fiatal hajtását s ') A lak, perzsa eredetű szó. 2) V. ö. Muspratt Chemie IV. Aufl. 1874. 1076. 1. 3) Ratzeburg e gubacsban találta még a gubonczon kivül a Cynips Heyneana s Olivier a Cynips gallae resinosae hártyaröpüeket.