Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 61 — nőstényei nagy sokaságban ellepik, hogy azoknak táp nedvét élvezzék. — A keletkezett kivállmányban üregek és sejtek képződnek, s márcziusban szép piros s a benne lévő rovart nedvével tápláló, sima, zacskó alakú képződmény lesz látható. A képződmény sejt nedveiben élődő 20—30 rovarálcza október hóban a kiélt s elhasznalt tokokat elhagyja. — Az ily képződménynyel megrakott ágakat letördelik s összegyűjtik. — A kereskedésben megkülömböztetik: a) a r u d-la kot(Gummilacca inbaculis), mely az ággal letörött gyánta.Ez kemény, setétveres, áttetsző, a törésnél fénylő, a rovarsejteket előtüntetőnek mutatkozik, a rágásnál megpuhul, ize kissé kesernyés s fanyar, izzó szénre téve kellemes illattal bir; olajban s vizben oldhatlan, borszeszben részleg, a vizet főzésnél veresre festi. Van benne 10% festanyag s 80%gyánta stb. Siámból jő legjobb,Bengáliából pedig legsilányabb, b) A dara- vagy szemcsés-lak (Gummi laccain granis)az ágakról leveregetett kisebb darabkákban előforduló gyánta,mely festanyagra nézve csekélyebb értékkel bir. — A rudlakbói készül a Lak-Dye, a mint azt szétdarabolva nagy edénybe teszik, s forró vizzel leöntve, hogy festanyaga kiválljék, órákig keverik, ezután pedig a gyánta résztől megszabadított folyadékot más edényben tűzre teszik, vagy lapos tálakban a napon párologni hagyják s az ekként kivállt Lak-Dyét 14 • cm. széles s 2

5/ m. m. vastag lepénynyé gyúrják. Sóda oldattal még több festanyagot nyernek belőle. A LakDyé 50% festanyagot szolgáltat. — A nedvtől megszabadított s vékony lemezekre olvasztott törékeny rudlak c) Schellak, (Gummi lacca in tabulis) név alatt jő kereskedésbe, melynek becse átlátszóságától függ. — A Schellakból megkülömböztetik az úgynevezett rubin-, vér-, barna- s bőrfajtákat. Legbecsesebb az, — mely fénymáz, pecsétviasz, fafényesítő, ragasztók (kitt) főleg a damara-gyánta s kopállal összeolvasztott porczellánragaszt ékra alkalmazható. — A Lak-Dyét, mely jelenleg Kalkuttából London s Hamburgba szállíttatik, Stephens állította ki először, mely már több idő óta India, Perzsia s Törökhonban a pamut s selyemkelmék, skarlát') pirosra festésére használtatott. De miután a keletindiai társaság eszközlésére a festés kísérletek fényesen sikerültek vele, a drágább cochinill helyett gyors elterjedésre talált, Sósavbani oldata főleg gyapjú festésre használtatik. Angolhonban a tengeren való egyenes szállítás miatt jutányosabb lévén, nagyon használják s ott azon különös alkalmazása is van, hogy vele az angol katonaság egyenruháit skarlát szinre festik. — A nagy használhatóság, a nagy kivitel miatt azonban (csak Kalkuttából évenként 1 millió fontot visznek ki), valamint a miatt is, hogy több milliónyi fát, melyeken a pirék élődik, vasúti padlózat s kormányépületek készítésére ') Skarlat a középkori latin scarlatum, talán a héber schani vagy schanacú fényleni szótól, a szin fénye miatt. Leunis Zool 671. 1.