Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 52 — Ezen méhfaj szelídebb természetű, szorgalmasb és bátrabb mint méhfajunk, melylyel azonban könnyen összevegyül s jól tenyészik. — Említendő még to­vábbá már a régieknél illatos mézéért hires hymettusi méh, mely nagy s hosszura nyúlt testtel s potroha gyűrűjén széles sárga sávval bír. Ezen őshírü fajt Drezdában jó sikerrel honosították meg. Végre említhető még a vörös hátpaizsocskával ellátott fehéren szorzott egyiptomi méh is, mely Észak­Afrika-, India- s Chinában tenyészik'). b) A Manna. A manna keleten gyakran tápszerül szolgál, nálunk pe­dig gyógyszertárakban tartatik kis gyermekek kellemes édes ízű tisztító orvos­szereül. A manna az által származik: hogy egy kis kabócza faj (Tettigonia orni F.) mely Közép-Európában is előfordul, a virágzó kőrisfa (Fraxinus ornus L.) ágát megszúrja, a kifolyó nedvet szívja, mely a rovar elszálltával is folyván, lassanként megsürüdik s mint ilyent összeszedik. 2) — A kifolyást azonban mesterségesen is előidézik. — Calabria s Siciliában opuntiákkal kerített kőrisfa-erdőcskék léteznek, melyekben 20 — 25' magas kőrisfákat ápol­nak s mívelnek. Julius és augusztusban, mihelyt megszűnt a levélfejlődés, a fát megfosztják nedvétől. A végből a törzsön mindjárt a földtől kezdve kereszt metszést csinálnak két ujjnyi hosszúságban. Mely időben ezt mindennap ismétlik felfelé menve, de csak egyik oldalán a fának, mig a többit a következő évekre tartják fon. — A metszésből kifolyó nedvet vagy edénybe szedik, vagy a fa­kérgen engedik megszáradni. — E nedvben sok a ezukor s azért kedvező idő­ben csakhamar összesürüdik a kereskedésben előforduló manna állományává. Kőris manna háromféle van: a legbecsesb minőségű csöpp m a 1111 a, mely az évszak derekán, a második csöves manna, mely nádban gyűjtetik, s korántsem oly becses mint az előbbi és végre a november hóban szedett úgy­nevezett zsiros manna, mely tisztátalan kenőcsösfolyadék. — Az újonnan szü­retelt manna tápláló s kellemes izű, azért Calabriában nagymennyiségben élnek vele, de a mint áll egy darabig, gyengén hashajtó tulajdont vesz fel s ételnek többé nem való; de épen ez teszi becsessé s csak Angolhonba 100 mázsán felül visznek ki évenként Siciliából. — A kereklevelü kőrisfában (Fraxinus rotundifolia) szinte van mannaezukor s kisebb mennyiségben a zellerben s a pitypang (Taraxacum off. Wigg) gyökérben is található 3). Az arabiai á tán fa (Tamarix maunifera Elibg.) Sziklás-Arabiában, főleg a Sinai hegy körül másnemű mannát szolgáltat. — Ezen fán egy pirék faj a manna pirék (Coccus manniparus Elibg.) élődik, melynek megszúrása folytán a kifolyó édes nedv megszilárdulván, szintén manna nevet visel. — A beduinok ezt, mely apró kemény gömbszerü alakban az ágakon csügg, kora ') V. ö. Giebel Zool. 488. 1. 2) V. ö. Dr. Bach 184. 1. 3) V. ö. Csengeri­Johnston Vegytani Képek II. 217. 218. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents