Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

nemcsak szorosan véve táplálékukat, hanem az evvel összefüggő husrészt is oly gyorsan szétbontja, hogy az lágy-, s folyékonynyá lesz s ezáltal enyészetét is előmozdítja. — Mielőtt e tárgyalást elhagynék, még egy példát a rovarok közvetett hasznosságáról. Tavaszkor látván a milliónyi almavirágot, könnyen gondolható, hogy a fa egészséges s Ízletes gyümölcsöt nem hozhat, hacsak egy része a túlgazdag virágzatnak meg nem semmisül. — A megnyomorodott gyümölcsöt alig cseresznye nagyságban kaphatnék még a fáról, mely a nagy kimerülés miatt nemsokára elveszne. — A virágzat egyrészének vagy egyes jelentéktelenebb hajtásoknak a rovarok általi lerágása miatt, a nedv inkább a megmaradóit gyümölcs felé fordul, s igy a rovarok bár kevesbítik a mennyiséget, de nem a minőséget, mely jobb s Ízletesebb lesz, a nélkül, hogy a fa miatta szenvedne. — Némely rovarpusztítás, felületesen vizsgálva, kártékonynak látszik, valóban azonban jótétemény mind magára a fára, mind birtokosára nézve

1). B) A rovarok közvetlen hasznossága. A rovarok közvetlenül is hasznosak, minthogy némelyek táp- s gyógyszert, mások fest- s ruhaanyagot s több efélét szolgáltatnak. A rovarok által gyűjtött tápszerek között legismeretesebb a) a méz. Mindenki tudja, hogy vidékünkön a mézet hogyan s miképen kapjuk, hisz már a legrégibb idő óta felköltötte az ember bámulatát a szorgalmas s tevékeny méh, megörvendeztetvén kellemesen használható terményével; kevesen ismerik azonban a módot, hogy a hol a méhtenyésztés még nem gyakoroltatik, miként szereznek mézet a vadméhektől. — A véletlenre bizni egy ily méhfészek megtalálhatását, nem jövedelmező eljárás, az emberi találékonyság tehát itt is gondoskodott oly eszközről, melynél fogva számos méhrajt s hozzá még biztosan, hatalmába keríthessen. Észak-Amerika némely vidékein következő eljárást használnak. A települő az erdőbe megy, tüzet rak s valamely kőre kevés olvasztott viaszt s mézet csepegtet és azt higpirral körülrakja. — A felszálló illat által édesgetve a méhek csakhamar megjelennek, de a higpirtól veresre festve, hagyják el vendégeskedésök helyét. Delejtű által észreveszi az illető most az irányt s órája segélyével a visszatérés idejét s igy a távolt, minthogy veresre festett külmezökről képes őket ismét felismerni. — Ezáltal gyakran sok mézre tesz szert. — Egy angol (Cyre), ki több évig lakott Uj-Hollandban, beszéli, hogy a benszülöttek az ottani mélifaj fészkét miként kutatják föl. Ezek t. i. megfognak egy méhet s mézgával kis pelyhet ragasztanak reá s evvel eleresztik, de egyszersmind cseren, bokron ugrálva követik a menekvőt a nélkül, hogy szem elől tévesztenék, s ezáltal fészköket felfedezik. Mily sokféle tárgy készül a mézből! Legyen itt elég megemlítenünk a méh') V. ö. Dr. Bach die Wunder der Insektenwelt 168. 169. 1. 6