Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 46 — elsőbbséget adott, többé már nem található. — A zsályákon nem képződhetik mag rovarok segélye nélkül. Némely növények mint a füzek, egyik törzsükön porodás, a másikon, mely sokszor nagyon távol esik, csupán termés-virágokkal birván, szinte rovarok által termékenyítetnek, a miért is édedényekkel ellátvák a rovarok odacsalogatására. Ezenfelül a porodás virágok nagyobbak s jobban szembetűnők, a rovarok tehát először ezekre szállnak, s aztán a virágport a másik törzs kisebb termés virágaira hordják. A magképződés egyik legfeltűnőbb jelenetét képezi a farkasalma gégevirág (Aristolochia clematitis L.) egy mérges növény, melyet kerítések, erdők, temetők szélén találunk s nem igen szoktuk figyelemre méltatni, a tudomány azonban, mely a természet csodáit s törvényeit kutatja, ezt is szintén megvizsgálta. — E növény minden egyes kénsárga virága csak egy levélből áll, mely alant tekealakulag kitágul, azután csővé hosszabbodik s széléről lapos lándzsa alakban egy oldalra terjeszkedik. A virág teke-alaku részében található a 6 poroda és terme, de azok nem szálakon ülnek, hanem az igen kifejlett terme tövében s ennél sokkal alantabb vannak beillesztve. Ha tehát a virágpor kiszóródik, az nem a termére, hanem a virág fenekére esik. A termékenyítés tehát rendes uton majdnem lehetetlenség, minthogy kelyhe is ugy el van zárva, hogy a szél sem játszhatik közbenjáró szerepet. Egy kis kétröpünek (Tipula peunicornis Fbr.) kell tehát a látszólag gyámoltalan természeten segíteni. — A virág kerekalja belülről sima, a levezető cső azonban szorosan egymás mellett álló szőrrel vau kibélelve, melyek mind befelé állanak. Ezek mint némely egérfogó sodronyai, tölcsér alakot képeznek, melynek csúcsba végződő része belül fekszik. A rovar a virágnyiláson kényelmesen bemehet ugyan, de mikép az egérfogó sodronyai nem engedik az egeret vissza felé menni, ugy ezen szőrök is, mindmegannyi lándzsák elzárják a kivezető utat. A kellemes virágillattól édesgetve többnyire számos rovar szokott bemászni, de miután ők a czukros nedv által nyújtott vendégség végeztével ki akarnak jönni, a kivezető utat elzárva találják. Akaratuk ellenére ily szorosba jutva, a rovarok nyugtalankodni, repkedni kezdenek, miáltal a szőrös testükre ragadt virágport a termére rakják, mely ennek ragadós nedvén marad. — A termékenyítés ekként megtörténvén, a virág meghajol, a szőrök, melyek a kijárást előbb akadályozák, a bélfalra simulnak s a benn szorult kis legyeknek alkalmuk nyilik fogságuk elhagyására. A kosborfélék (Orchideae) magképződése szinte ily különösmódon történik. A közel 6000 faj magképződését hasonlólag rovarok s pedig KözépEurópában nem annyira a két-mint a pikkely röpüek eszközlik, melyek nem csupán a virágport, hanem az egész virágpor-tartót is (pollinium) más