Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 40 — vagy elhullott állatot érintenének meg

1). 4) Az erdők, különösen a fenyves erdők három legkártékonyabb rovara: a fenyügurdacs (Trachea piniperda Ochsh.), a fenyves fidócz (Fidonia piniaria Ochsh.) és a cserebüly álczái leginkább szelid sertések behajtása által pusztíthatok; mely mód, minthogy a vadsertések igen meggyérültek, legczélszerübb az erdők e három veszélyes rovarainak irtására. 5) A cziczkányok (Soricina) a vakandhoz hasonlólag szinte nagy hasznot hajtanak, minthogy a föld alatt tartózkodó állatokon, különösen egereken kivül, temérdek mennyiségű rovart is elemésztenek. b) A madarak közöl a nappali s éjjeli ragadozók tesznek nagy szolgálatot s hasznot a rovarok pusztítása által, ilyenek: a kigyász sas (Circaaetos leucopsis Bchst.), mely kigyók, patkányok,s egerek mellett rovarokat is eszik; a gatyás ölyv (Buteo lagopus L.), mely a mellett, hogy meleg hónapokban naponként 15 egeret pusztít el, (150 nap alatt 2,250 egér s ezek ötvenszeres ivadékát) rovarokkal is táplálkozik; a vércse (Falco tinnunculus L.) a sárga karmu- (Falco cenchris Naum.), és a vörös lábu sólyom (Falco rufipes Bezeke), mind a három főtápláléka egerek- s rovarok-, különösen a két utóbbié Brehm szerint főleg sáskákból áll; ugyanilyenek az éjjeli ragadozók is: mint a c s u v i k (Strix noctua Iletz.), az erdei bagoly (St. Aluco L.), s a láng-bagoly is (Strix flammeaL). Az erdei bagoly a kártékony fenyő-szender (Spliinx pinastri L.)hernyóját s a cserebiilyt sem veti meg; a láng-bagoly pedig több kártékony emlős mellett rovarokkal szinte táplálkozik, melyeket rendesen a reggeli s esti szürkületkor szokott zsákmányolni. Egyes népek, mint a holsteiniak, ezen állat nagy hasznát és ártalmatlanságát megismerve számára külön fészkelő s rejtekhelyet szoktak készíteni. A varjúfélék (Corvináé) mind, kivéve a holló varjut (Corvus corax), hasznos rovarpusztítóknak ismertetnek; a cserszajkó vagy mátyás (Garrulus glandarius Briss.) sa sárgarigó (Oriolus galbula Gmel.), a sürün szőrös hernyókat sem szokták megvetni. — A zenérek, fecskék s kúszók (különösen a ka kuk s az igen hasznos harkályfélék) élelme majd kizárólagosan erdőpusztító rovarokból áll. Pedig gyakran meglövik a harkályt, mert a fát vagdalja a nélkül, hogy tudnák sokan, hogy a nevezett madár csak oly kóros fák kérgét vagdalja, melyek alatt kártékony rovarok bábjai tartózkodnak, egészséges fát pedig alig támad meg, minthogy ott nincs mit keresnie; a magevők (Granivorae) végre, milyek a pacsirták, pintyek, sármányok fiaikat majd egyedül rovarok, különösen álezák s bábokkal táplálják. c) A rovaroknak azonban saját feleik között is igen sok elleneik vannak és pedig ezek vagy rabló rovarok vagy élősdiek; a téhelyröpüek között ') V. ö Rózsay Emil. Ncmely félreösraert emlősök s madarak. Pozsony. 1872.