Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

hatnak is vele. Az étcső második részét képezi az izmokkal ellátott, néha porczos s igen összehúzható az u. n. e 1 ő- vagy rágógyomor. Ennek belső fala gyakran mirigyek-, fogak s tövisekkel van berakva, melyeknek azon rendeltetése van, hogy a tápszert egynemű péppé változtassák. Ezen sajátság csak azon rovaroknál fordul elő, melyek kemény héjú állatokkal vagy szilárdabb növényrészekkel táplálkoznak. A gyomor ezen sajátsága a szivó s átalán olyan rovaroknál, melyek lágyabb tápszerek-, például virágporral élődnek, hiányzik. A rágó gyomor után a felszívódást eszközlő valódi vagy t á p n y a (C h y 1 u s) gyomor következik, mely minden rovarnál megvan, s az emésztésnél főszerepetjátszik. Ezen gyomorrész végébe gyakran igen számos, négynél sohasem kevesebb, fonalalaku csövecskét, a veséknek megfelelő az u.n. M a 1 p i g h i-f é 1 e ') edények nyilnak, melyek vizeletsavat, vizeletsavas szikenyt, légköneget s némi mészsavat választanak ki

2). Mája s lépe egy rovarnak sincs. lagacLoaó rovai enxésnstő szervezete. <i a fej részeivel; az ezeket követő hengeres bárzsing, begynemü szélesbUléssel. 6 a rágó gyomor. Ezután a valódi gyomor: melynek előrésze bozontosnak tűnik föl. c Malpighi-féle edények, d belek. Nagyítás mellett. A gyomorhoz csatlakozik a többé kevesbbé tekervényes bél, mely egy szűk és rövid izmos cső, néha különös vakbéllel ellátva, végre a vastag s a nagyon izmos végbél. A rovarok igen gyorsan emésztenek, azért az ürülék szine is a nyers tápanyaghoz kissé hasonló, de setétebb s minthogy rothadással határos szétbomlás nem történt, szagtalan. — Mint az emésztés terményei tekintendők a rovarok testéből eredő kivállmányok is, mint például améreg, mely főleg a hártyaröpüek nőstényei által választatik ki, s általok egy, két-három darabból összetett s két csapantyu között létező tövis által az ellen-megtámadásra, vagy önvédelmül használtatik; ilyen továbbá némely hernyók szőreiben levő s a bőrön égetést okozó hangyasav; a poloskák hátsó torgyürüi közt ') Malpighi Marcello szül. Bolognában 1628., ugyanitt egyetemi tanár 1691-ig. Elte három utolsó évében XII. Incze pápa udvari orvosa. Róla történt a fónebbi elnevezés. 2) Woldrich Zool. 261. 1. 21*