Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

12 működése nem egyezik meg a szivószájuak szipjával. A méhek alsó ajka ugyanis nincs átfúrva, sem csatornát nem képez, mint a lepkék vagy legyek szivó szája, azért nem is alkalmas virágnedv kiszívására. S a méhek valóban nem is szívják, hanem csak felnyalják az éles állkapcsok által felmetszett virágedényekből kiömlő édes nedveket. A kérészek s hangyales (Myniecoleon) álczainál az üres rágonyok helyettesítik a szájnyílást s a zsákmány kiszívására szolgálnak. Ezen felhozott néhány, a szájrészekre vonatkozó észleletből sok tekintélyes természetbúvár nemcsak azt állítja: hogy a rovarok lényegileg nem is különböznek egymástól, hogy mindnyájan egy terv szerint vannak alkotva, hanem hogy az első pillanatban szembeszökő változatok csak az életviszonyok s körülmények kifolyásai s nem egyebek mint a szervek alkalmazkodása az élet kényszerítő körülményeihez, s csekély fáradsággal visszavezethetők egy közös törzsre, melytől származtak '). — Csak hogy sohasem észleltük valamely új faj előállását, senki sem volt tanuja egyik faj átváltozásának a másikba. — Azt mondhatjuk tehát csupán, hogy a fajoknak bizonyos időben kellett létrejönniük; a mikéntre nézve nem hozhatunk Ítéletet, mivel nincs előttünk tény, mely erre vonatkozással bírna 2). I. II. III. ív. I. Egy téhelyröpü (kérges döfök Procrustes coriaceus F.) feje alulról nézve. II. A méh feje elülröI tekintve. III. Egy pillangó íejo oldalvást. IV. A manna kabócza. (Tettigonia orui F ) feje elülröl. a áll. I nyelv, e ajkfalámok. b rágonyjk, e állkapcsok, i állkapocs íalámok. Jc fejpaizs. o felső ajk. Nagyítás mellett. A fej és potroh küzt létező s három egymásutáni gyűrűből álló tor képezi a rovartest második főrészét. A gyürük viselik a lábakat és a szárnyakat, ha t. i. megvannak, és pedig az előtör (prothorax) az első lábpárt, a középtor (mesothorax) a második lábpárt s netaláni elő vagy felső szárnyakat, az utótor (metathorax) pedig a harmadik lábpárt s a netaláni utó vagy alsó szárnyakat. A kemény külvázu rovaroknál, például a téhelyröpüeknél mind a három gyürü ') V. ö. Paszlavszky. Terin. tud. közlöny 1872. 52. és 98.1. - 2) V. ö. Reuscli Henrik Sz. írás és természet. Pest 1870. 319.1.