Székes-Fejérvári Naptár, 1927 (51. évfolyam)

Szépirodalmi rész

- 60 — A fényképésznél. Marcsa: Aztán nem látszik majd a képen ez a szemölcs az orromon? Fényképész : Majd eltüntetjük. Marcsa: Igen ám, de nem fáj az? Autóbusz állomáson. Egy utas az autóbuszra vár, melynek már egy félórája megkellett volna ér­kezni. Végre, félórai késéssel berobog az autó. Äz utas nagy mérgesen oda Szól a soffőrnek: — Hallja, már egy félórája várok magára. — Minek tetszett olyan korán jön­ni, válaszol zavartalan nyugalommal a Soffőr. Az ikrek. * — Mit nevetsz Peti? — Jaj, hogyne nevetnék, mikor a mama a Palit már másodszor füröszti, engem meg egyszer sem! Iskolában. Tanító: Mi az apád? Móric: Nappal suszter, este indián a cirkuszban. Dehogy is süket! — Azt hallottam, kicsikém, hogy nagyot hallasz! — Dehogy is! Tegnap is meghallot­tam, amikor a mama odasugta a pa­pának, hogy a néni egy csúnya vén skatulya! Meghatározás. — Az Isten bennünket nőket, szép­nek és butának teremtett. — Hogyan érted ezt? — Szépnek: — hogy a férfiak sze­ressenek minket, és butának: — hogy mi szeressük ókét! A színház után. — Nagyszerűen mulattam! Félholtra nevettem magamat! — Látod : ez vagy te. Mindent csak félig végzel el . . . Lakásadónő: A szoba ára 800 ezer korona, de takarítás és világítás nincsen. Szobaur: Akkor rendben vagyunk. Nekem meg 800 ezer koronám nincs. Az embervédelmi kiállítás után. Az új gazdaasszony megkérdi este az urától : Mit akarsz holnap ebédre ? A férj: Holnap? Tudod, annyit be­szélnek mostanában arról a vitaminról. Csináltass azt holnap ebédre.

Next

/
Thumbnails
Contents