Székes-Fejérvári Naptár, 1927 (51. évfolyam)
Szépirodalmi rész
— 54 — ii a párizsi Institut-tel, hány fokos szög elatt kell a méheknek a sejtek rekesztölapjait épiteni. hogy minél ke vesebb viaszt pazaroljanak el. A tételt egy Maclaurin nevű angol matematikus fejtette meg, akinek a nevét jobban ismerik nálam azok a szegény halandók, akiket a hatalmas Isten arra ítélt, hogy az algebrához címzett tudomány- nyai keressek kenyerüket. Maclaurin számításai szerint a méh sejt hegyesszögének 7 foknak és 45 percnek kell lenni, a tompaszögnek pedig 109 foknak és 40 percnek. Maclaurint sokkal könnyebb volt ellen őrizni, mint például a forgalmiadó' ellenőrt. Egyszerűen megmértek egy pár száz méhsejtet és megállapították, hegy a hegjesszög csakugyan 7 fok és 45 perc, de a tompaszög nem 109 fok is 40 perc, hanem csak 109 fok és 38 perc. A méhek tehát majdnem eltalálták a legtakarékosabb sejtalakot, ami annál szebb tőlük, mert például én sokkal nagyobb vagyok, mint ők, de én sohse találnám el. Az a kétszázadperc differencia igazán se előre, se hátra, de azért szerencse, hogy a méhek nem olvasnak trigono metriai éitekezéseket, mert beleőröltek volna, hí megtudják, hogy mennyi vim zt elfecséreltek huszmi lió esztendő alatr. De az is lehet, hogy polémiát kezdtek volna az Institut tel, pedig a wéhkkel poemhálm köztudomás sze rint nem tanácsos, mert ök igen mér ges argumentum ad hominem ekkel érvelnek s az akadémikusok orrát se tartják tebb tiszteleiben, mint más emberét. T rtént azonban, hogy valahol az Északi tengeren egy h^jó nekiment valami, egy bként ismeretes lappangó zá onynak és elpusztult rajta. A bíróság a kapitányt, meg a kormányost számadásra vonta. A két gentleman azzal védekezett, hogy ők logarithmus táblákkal számították ki, hány fokos szög alatt kell vezetni a hajót, hogy zátonynak ne menjen és ök ehhez tartották magukat. Aki nem hiszi, járjon utána a logarithmus könyvben. A bíróság szakértőknek adta ki az ügyet s azok közt volt Maclaurin is, a méhsejt-számító. — Zátony- számitgatás közben feltűnt neki, hogy véletlenül itt is az a logarithmus szám szerepel, mint a tompaszögű mehsejtnél. S akkor az jutott eszébe, nem hibás e az a szám a logarithmus könyvben? Elkezdett számolni borzasztó elszántan — egy ilyen mathematikus mindenre képes, még a logaritmus könyv kikorrigálására is — és kisütötte, hogy az a logaritmus szám csakugyan hibás volt a könyvben. Tehát a hajóskapitány és a kormányos valóban nem voltak hibásak. No és a méhek? Hát azok se voltak azok. Mschlaurin most már a kiigazított logaritmus alapján számolta újra a tompaszöget és kiderült, hogy a méheknek van ig?zuk, mikor a rekeszlap tompaszőgét nem 109 40, hanem csak 109 38 fokra csinálták. Takarékosság szempontjából ez a képzelhető legideálisabb szög. Ezekután senki sem csodálkozhat rajta, hogy én a méheket nem szeretem Én a hétszerötről ma is csak akkor tudom, hogy harmincöt, ha előbb úgy teszem föl magamnak a kérdést, hogy mennyi ötször hét. Nem is szólva a nyolccal és kilenccel való szorzásokról, amelyek számtani-tudásom halárait már lényegesen meghaladják Rám nézve ezen a tájon már a felsőbb matematika kezdődik. Ha dolgozó méhet látok, mindig hálát adok a jó Istennek, hogy méhnek nem teremtett. Igaz, hogy a méheknek még több okuk van a hálálkodásra. Mert ha én méh vagyok, olyan kalamajkát csinálok a fokok és percek elszámitásával, hogy megrendülnek bele Méhország húszmillió éves támaszai és talpkövei.
