Székes-Fejérvári Naptár, 1926 (50. évfolyam)
Szépirodalmi rész
— 77 — Érthető kívánság. Az orvos : Nem hallgathatom el, hogy az ön állapota válságos. Nincs valakije, akit még látni akar? A beteg: De van. — Kicsodát akar látni? — Egy más orvost... Öltözködés. — Mit viseltél azon a napon? — Kék ruhát, kék bársonykalapot és szőke hajat. A házasságok az égben köttetnek. — Mit akar evvel a nővel, hiszen már a múltkor megmondtam, hogy nem házasodom. Házasságközvetitő : Azt hallottam hogy azóta sokat vesztett a tőzsdén .. » Hízelgő felköszöntő. — Nagyszerű pohárköszöntőt mondott a mi Béla barátunk Kadárné estélyén, amit felgyógyulása örömére adtak! — Ah! És mit mondott? — Azt, hogy most uj élet fakad a romokból. Szerencsés ember. — Hallatlan! Megölték a gazdag Ánosfalvit! — Igen. De szerencséjére előző nap minden pénzét beadta a bankba. Érthető. — Mi baja van, a mi Jenő barátunknak ? — Nem tudja ? Tegnapelőtt éjjel szinjózanon ment haza, a kutyája tehát nem ismerte meg és megharapta! Csak ékesszólóan! Házasulandó: Az én zsánerom a fekete hajú asszony. Házasságközvetitő : Éppen tudok egyet ajánlani, akinek szurokszénholló- éjsötétfekete haja van! Szinvak. — Miért ad ön pirosra zöldet? — Bocsánat, de szinvak vagyok. Kérdés. — Mondjad papa, most nincsenek sárkányok, akik a leányokat elrabolják? — Nincs fiacskám, most a sárkányok a leányaikat férjhez adják. Ismeri. — Hallotta, hogy a Kucsoráné meghalt? — Ne mondja, hiszen az ura volt beteg. — Az igaz, de hát a Kucsoráné mindig előbbre valónak tartotta magát az uránál. Dél. — Mely földrajzi fekvés alatt van egyidőben dél? — Ahol egyidőben harangoznak. Csak a kőtéltől fél. — Hallod-e te, elvállalnád-e a ha- rangozói tisztet? — kérdi a plébános úr a cigánytól. Cigány elkezd remegni: — Sivesen, csak a ketilhez ne kelljen nyúlni, mert a ketiltul félek.
