Székes-Fejérvári Naptár, 1926 (50. évfolyam)
Szépirodalmi rész
A virágok átteleltetése.* Irta : dr. Bernitsky Jenő m. kir. kitérletfigyi igazgató, egy. m. tanár.. Minden rózsakedvelö tudj* azt, hogy a téli védelem céljából a rózsákat novemberben f lddel, lombbal, trágyával vagy szalmával keH b takarni. A beta karás kedvéért a rózsafa törzsét gondosan lehon*Htjuk, azaz ivalakuan lehaj Htjuk, úgy hogy koronája törbé kevésbé a földet érje, s akkor s órnak rá tataró anyagot még pedig főleg a koron ra, n>ig a törzs félig meddig takaratlanuí maradhat. Az eljárás magyaráz tául szolgáljon, hogy ono t rózsá na alanya, tehát az eg'sz törzs, rendszerint hazai eredetű vad óz»a (csip er zsa). amely annyira edzett, hogy s igorubb télen sem szokott elfagyni. Viszont a nemes része, azaz koronája nem a mi éghaj latunk szülődé, hanem eredetileg t ny hébb égh jlatu deli országokból sz r mazifr, s nálunk csak oltás útján terjedt el, tehát a fagy iránt érzékeny; ezért kell az oltott róz*ának éppen koronáj t jól megvédeni a téli hideg ellen. Az eljárást egye biránt nem sak a kertészek, hanem minden tapaszt ltabb házias-zony is jól ismeri Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hovy a betakarásra esetleg alkalmazót' szalma és trágya az ege^e et is odavonzza, mert szalma meg szalmás trágya alatt az egerek nagyon szeretnek tanyát ütni, s ehsé gükben a szalmatakarás ala t a rózsafát is kikezdik, s legalább kérgét alaposan lerágják. Minthogy a rózsafák lehomlitása, s a tör/s meghajlitása sok munkát okoz és bajjal Tár, sőt lehomlitás közben néha el is törik a törzs, azért újabb módszert eszeltek ki. Még pedig az egé»z rózsafát abban a helyzetben hagy ják, ahogy nyáron áll és koronájára * A .Növényvédelem* ciraü folyóiratból. Scerk. Budapest, Vili*, Rákócxi-ntca 51. sisakszerü kupakot boridnak, amely legcélszerűbben erős olajozott papros- ból készül, s az) belül uhágpapirossa) kitömik. Erre való tekintetből a koronát meg kell met zeni. A rózsametszést tavas«zal szokták ugyan végezni de az új módszer szerint való átteleltetés ér* de ében fisszel kell metszeni Újabb vélemények szerint az őszi metszés mindenese re jobb mint az esetleg túlságosan későre h lasztott tavaszi metszés. A Dahlia és Georgina gumóit télire tudvalevőleg ki kell szedni és fagymentes helyen homokba kissé el vermelni. I Mikor azt mondjuk, hogy „fagymentes* helyen, n* m szabad azt gondolni, hogy meleg helyiség kell. Ellenkezőleg, a heyiség minél hűvösebb lev yen, csak 0° alá ne szálljon benne a hőmérséklet A 0° és 80 közötti hőmé'sék a legjobb. Ugyanis meleg környezetben egyrészt roth dást okozó penészek szaporodnak el, minélfogva a gumók roth dásnak. indulhatnak, másrés 2t a gumón található rügyek (vagy szemek) csírázásnak indulhatnak, ha talán télen még nem, de tavasz felé, még kiültetés ideje előtt Azonkívül a teleltető helyiség meg a vermeidre használt homok száraz is legven, ne pedig nedves, mert mind a rothadásnak, mind az idő előtt való kicsirázásnak két legfontosabb tényezője a meleg és a nedvesség. Minéf hüsebben és egyszersmind minél szárazabban tarthatjuk a gumókat, annál jobb. A túlságosan száraz környezet csak abban az esetben okozna bajt, ha a levegő egyúttal nagyon meleg is lenne,, mert akkor a gumók talán nem igém rothadnak, de kiszáradnak. De ha a gumók kissé szikkadnak, ráncosodnak, anélkül, hogy teljesen kiszáradnának, az még mindig kisebb baj, mintha rőt hadnak vagy csíráznak. Egyébként a
