Székes-Fejérvári Naptár, 1922 (46. évfolyam)

Szépirodalmi rész

ra,a a népszinműirodalom hanyatlásárá vagy akármi másra. Mindenesetre azonban úgy vigyázz rá, mind a két szemedre, hogy el ne fusson és mindig kéznél legyen, ha esetleg szükség van rá.

így lesz Balajthy úr „rezervista vőlegény“, a kit mindig szívesen látnak a háznál, a kitől a kisasszony elfogadja a rózsákat és bókokat, a kinek rossz vicceit megnevetik, a kinek a második négyest mindékor készséggel megidézik é > a ki azt hiszi, hogv 2600 korona évifizetés mellett ő a legboldogabb halandó a világon, de a ki iránt menten tartózkodóbb, hidegebb lesz a kisasszony mihelyt egy fényosebb állású kérő szimatol a háznál. Ha azután ez a fényesebb állású kérő kicsinyli a hozományt, vagy kicsinyli a kisasszonyt, akkor Balajtay úr iránt megint mindenki nyájas, megint mindenki kedves, még a morozus „pincsi kutya" is, a ki csodálatos ösztönnel megőrzi a családi tanács terveit.

Szegény Balajthy úr !

* * *

Balajthy úrvoltaképen nem is olyan szánalomra méltó alak, mert nem tudja, mit cselekszik és fogalma sincs arról, hogy ő csak amolyan „biztosítás baleset eilen“. Ö rendszerint mosolyog mindenhez és mindenfelé csak arról az „angyal“ ró! beszél, a kihez hasonló nincs több a földön. így néha még reklámeszköznek is jó, meri az ő rajongással hirdetett reklámjára figyelmessé lesznek a fiatal gavallérok a szóban íorgó kisasszonyra és néha elég csinosnak találják, sőt el is veszik. Balajthy úr erre kétségbe e&ik, három napig öngyilkosságra gondol három napig a hideg leli, de azután rendszerint nem lesz sémi baja. Vigaszt keres a csalódás ellen és beáll egy mástk leány tartalékos vőlegényének.

És ha ... ha a kisasszony ebben a botrányosan reális világban mégis hiában vár éveken át az ábrándjaiban megálmodott előkelő kérőre, ha az a szomorúit ismeretlen nem akar feltűnni a horizonton, akkor Balajthy úr boldog lesz, mart mikor a szép kisasszony az elvirulás, a hervadás szomorú, kétségbeejtő korszakát kezdi érezni, akkor nem vár többé semmire, hanem egy szép napon pirulva súgja a rezevista vőlegény fűiébe :

— Nem bírom tovább titkolni érzelmeimet, beszéljen a mamával, kedves Balajthy úr.

És Balajthy úr hirdeti az esküvő után városzerte :

— Én vagyok a legboldogabb ember a világon. Tiz évi lángoló szerelem után végre egymáséi leszünk.

És egymáséi is lesznek. Szegény Balajthy úr !

II. A menyasszony.

Dicsskvés és hiúság nélkül legyen mondva egy Don Juan sem kap talán annyi levelet szép leányoktól, asszonyoktól, mint a mennyit kaptam én, mióta megi.tam énekemet a „tartalékos vőlegények“ érdekes specieséről. No