Székes-Fejérvári Naptár, 1922 (46. évfolyam)

Szépirodalmi rész

A Számmer Imre utóda Pannonia nyomdavállalat félszázados jubileuma.^ 1871 — 1921. »A gép forog, az ólmos pára száll. A sok kerék zúg, csattog és zihál. A próba jó — papírlap elmerül S az e/ső nyomtatás előkerül.« '(Számmer I. jubileumi albumából, 1891.) Félszázad alatt óriási változások történnek a világ szinterén: nem­zetek-születnek és tűnnek el; trónok emelkednek és dőlnek le; országok alakulnak és semmisülnek meg, — az emberek pedig — mini a habok, nyomtalanul elmerülnek az élet tengerében. Annál inkább megilletődünk tehát, mikor arról számolunk be, hogy egy halandó ember alkotása, egy ipari vállalat dacolva az idők viharai­val, alkotója halálán túl, immár félszázad óta áll, működik és virágzik. Ez a vállalat a Számmer Imre utóda Pannonia nyomda cég, mely ez évben ünnepli megalapításának ötvenedik évfordulóját. Sajnos, szűk terünk miatt csak röviden vázolhatjuk e nagynevű iparüzem történetét, mely a magyar kulturhistóriához is nagyon sok fontos és érdekes adatot szolgáltathat A nyomda alapitója Számmer Imre volt, kinek nagyapja Mihály, a könyvnyomtatás feltalálójának, Guttenbergnek hazájából, Németországból származott Magyarországba. Számmer Mihálynak a 18-ik század végén Veszprémben volt nyomdája, majd I. Ferenc királytól 1806. julius 25-ik napján Bécsben kelt privilégiuma alapján engedélyt kapott arra, hogy a veszprémi nyomda megtartása mellett Fehérváron is állíthasson fel nyomdát: mint a privilégium mondja: «Királyi kegyelmünknél fogva jó­nak láttuk kegyesen megengedni Számmer Mihálynak azt, hogy ő, to­vábbá fi-örökösei a Fejérvármegyében levő Székesfehérvár szab. kir- városban a mi hű alattvalóink közös hasznára és előnyére nyomdát fel­állíthassanak, mindenféle könyvet nyomathassanak, tanulókat felfogad­hassanak és felszabadíthassanak stb.« Számmer Imre, testvérétől, Kálmántól különválva 1871-ben meg­vetette alapját a mai nyomda-üzemnek. Ez év november ll-én nyílt meg nyomdája a Fő utca és Bognár-utca sarkán levő Klama (mostan Pisky- féle) házban; később azt a Sas-utcai Kölcsönös segélyző-egylet házába (most Csitáry-nyomda) helyezte át, mig végre tiz év múlva, 1881-ben a mostani, Bástya-utca 9. szám alatt levő saját házába költözött át a nyomda­Számmer Imre kiváló szakismerete, elsőrendű üzleti érzéke, vállal­kozó szelleme folytán itt alvállalat nagyszerű fejlődésnek indult és rövid idő alatt az ország legjelentékenyebb nyomdája lett, melyet nemcsak 4

Next

/
Thumbnails
Contents