Székes-Fejérvári Naptár, 1922 (46. évfolyam)

Szépirodalmi rész

Febr. 3 án a kormányzópárt értekezletén ismét kiújult a királykérdés. Teleki Pál gróf miniszterelnök a kérdés kikapcsolását ajánlotta. E?zel szemben Simonyi-Semadam Sándor a következő inditványt terjesztette elő: „A párt 1920. dec. 2 iki határozatához ragaszkodik, a szabadkirályválasztás elvi alapján áii és a törvényhozás utján való megvalósítására törekszik.“ Hosszas vita után indítványát négy szótöbbséggel elfogadták. Másnap azonban a nemzetgyűlésen részben Apponyi beszédének hatása alatt óriási (88) szótöbbséggel bizalmat szavaztak e kérdésben a kormánynak. így a kormányválság nem következett be. — Febr. 10-én rekesztette be a kormányzó a nemzetgyűlés első ülésszakát.

Febr. 16-án Bécsben megindultak a közvetlen tárgyalások Ausztriával a nyugatmagyarországi kérdésben. Magyar részről a tárgyalásokat Gratz külügyminiszter vezette. Osztrák részről Mayr dr. kancellár és Dawy osztályfőnök vettek benne részt. A tárgyalások azonban semmiféle eredménnyel sem jártak, minthogy Ausztria csupán helyi természetű határkiigazitásról akart tudni és lényeges területátengedés elől most is mereven elzárkózott.

Febr. 17-én megnyílt a nemzetgyűlés második ülésszaka. A pártviszonyokban bizonyos eltolódást okozott Andrássy Gyula grófnak a keresztény- pártba való belépése, melyet a nemzetgyűlés február 22-iki ülésén jelentett be. Andrássyt a párt hamarosan elnökének is választotta. Az uj ülésszakkal megindult kormányprogram vita sokáig elhúzódott, amivel sok időt fecsérelt el a nemzetgyűlés gyümölcstelenül. Végre febr. 26-án a vitát befejezték.

Márc. elején nagy nyomdászsztrájk tört ki Budapesten. Négy napon keresztül szünetelt a munka. Hogy azonban a sztrájk súlyos politikai és gazdasági következményei elháruljanak, az egyetemi ifjúság — jórészt műegyetemi hallgatók — hazafias elhatározásból folytatták az abbanhagyott munkát és négy napon át ők szedték az újságokat. Érdekes, hogy épen e sztrájk után, márc. 4-én nyújtották be a nemzetgyűlésen az állami és társadalmi rend hatásosabb védelméről szóló törvényjavaslatot, amelyet március 14-én el is fogadott a nemzetgyűlés. Márc. 23-án Németország különböző részein kommunista zavargások törtek ki, amelyek országszerte n»gy arányokat öltöttek és egy hétnél is tovább tartottak. A német kormány azonban végre is elfojtotta a felkelést, amely több ezer ember életébe került. A harcban még ágyukat is használtak.

A húsvéti ünnepek csendjét váratlan nagy esemény zavarta meg: nagyszombaton márc. 26*án IV. Károly király éjjel féltizenegy órakor megjelent Szombathelyen a püspöki palotában és még azon éjjel tanácskozást folytatott Vass József dr. közoktatásügyi miniszterrel, Teleki Pál gróf miniszterelnökkel, Sigrai Antal gróf nyugatmagyarországi kormánybiztossal és Mikes János gróf szombathelyi püspökkel. Másnap, husvét vasárnapján reggel 8 órakor autón Budapestre indult és még a miniszterek előtt érkezett a fővárosba és a királyi

3*