Székes-Fejérvári Naptár, 1917 (45. évfolyam)
Szépirodalmi rész
Axnemzet legjobbjai legelsői sorában a hazafias áldozatkészség minden terén dicső nevükhöz méltóképen foglaltak helyet a Széchényi grófi nemzetség tagjai. Ennek egyik bizonysága volt az is, hogy a harctéri sebesültek számára egy teljesen fölszerelt segilővonatot adományoztak a Vöröskeresztnek. Ezt 1915. év szeptember 13 án ünnepi szertartással adták át nemes rendeltetésének. A Hindenburg bakák, a mi 69 eseink, akik a diadalmas fegyvertények egész sorozatával, a katonai erények ragyogó megnyilatkozásával páratlan vitézségükkel a Hadsereg Aranykönyvének legékesebb lapjait foglalták le maguknak és a monarchia haderőinek büszkeségeivé lettek, dicsőséges hírnevüknek az elmúlt évben is számos fegyvertényükkel szereztek újabb fényt. Ezeknek egyike volt az a véres lecke, amelyben 1915. szeptember 20 án az Ikva mellett részesítették a muszkát, Ez alkalomból a Höfer altábornagy hivatalos jelentése ismét külön kiemelte a fehérvári és fejérmegyei bakák kiváló harcratermettségét. Büszkék voltunk a Hindenburg bakákra hősiességük e világelőtti bizonyitá- sákor, de nem kevésbé voltunk büszkék a mi /7 es honvédeinkre, mikor klassikus igazolását szolgáltatták gróf Széchényi Viktor azon jellemző nyilatkozatának, hogy: „a magyar katona külön jellem. Nemcsak hős, hanem lelke mélyén vitéz lovag, akinek szivében a rettenthetetlenség és jóság harmonikusan egyesül!“ Ezt 1915, szeptember 12-én mondta főispánunk, mikor a vértesvitéz szoborbizottság nevében megköszönte a 17-es honvédek által szögmegváltás címén gyűjtött 3160 koronát és néhány nap múltán 1915. év szeptember 27-én a 17. honvéd gyalogezred 1. zászlóaljának legénységétől levelet és abban 1581 koronát kapott Szüts Jenő alispán, azzal a kéréssel, hogy ez összeget 'fele részben honvédeink közül elesett hősök özvegyei és árvái, felerészben pedig nyomorékká, rokkantá lett honvédeink segélyezésére fordítsa. És még büszkeségesebb honvédeink e ténye ezáltal, hogy e szép summát vérük árán szerezték, amennyiben azt az olaszoktól harcközben Zsákmányolt fegyverek után jutalomdijként kapták. A harctéren megdicsőültek árváinak gondozása szent és nagy munkát rótt az árvaszékekre. Fejé várrntgy ’ á'vaszéke nem a bürokratizmus rideg szellemével felelt meg e nemes hivatásának, hanem a legemberibb érzések melegétől áthatva. Vármegyénk árvaszékének e lelkes és áldásos tevékenysége az elmúlt évben ismételten felsőbb elismeréssel találkozott. A belügyminiszter ismételten igen meleg köszönő és elismerő ieiratot intézett Fejérmegye árvaszékéhez. A dicsőséges múltú székesfehérvári színészet történetében a múlt év egy uj szakaszt nyitott. Szálkái Lajos, a fehérvári városi színháznak évekig volt igazgatója e pozíciójától megválni volt kénytelen és utódjául a városi színházi bizottság, tanács és közgyűlés egyhangúlag Fodor Oszkárt, a magyar színészetnek országosan elismert kitűnőségét választotta meg. Az ő színigazgatói és művészi működése ismét a régi fényét adta vissza a fehérvári színészet kultúrának, A nagy világégésben egy fehér oázis volt tavaly nekünk, fehérváriaknak és íejérmegyeieknek a december 21-ike, mikor dr. Prohászk^Dttokár tíz éves — 41 -■
