Székes-Fejérvári Naptár, 1916 (44. évfolyam)
Szépirodalmi rész
75 A Új r [-it >? £t. . -, -3 íA legényélet bonyodalmai. Irta: Dobozi. Oh Venezuela! Ez a sóhaj tört elő jubileumi hadi éremmel és ezen Kívül még farsangi időszakban szerzett kosarakkal díszített mellkasain védszárnyaim. alatt szorongó legényi kebelemből, mikor a fentirt cimet papírra vetettem. A venezuelai bonyodalmak kétségkívül nagy port vernek fel folytonosan, és az egész világ sajtója naponként újabb híreket tálal fel ezekről, melyeket a mi földi bolygónk olvasó közönsége nagy érdeklődéssel olvas, mint akárcsak a szerbiai kormányválság hireit. Egy igazi hü olvasó azonban — mint én is — ki akarvárc aknázi a kedvenc hírlapomért áldozott előfizetési díjjal járó előnyöket, a vezércikk és a szoptatós dajkát kereső apró hirdetés között feltárait összes szellemi táplálékot megemésztem naponként: igy a venezuelai bonyodalmakat teljes mértékben tudom méltányolni, azért sóhajtok tehát nagy világfájdalommal: Óh venezuelai bonyodalmak! mily parányi kis Miskák vagytok ti a legényélet bonyodalmaihoz képest. Qui capit uzorem, litem capit atque dolorem: mondaná nyelves feleségére való tekintettel Cicero (ha élne), ki — bár a világ legelső szónoka volt, •*— mégis meghátrált felesége obstructiója elől, elismervén az előbbi idézésnek szabadon lefordított s Bölcs Salamon által, formulázott azon e'vi kijelentését: „Hogy" jobb lakozni a pusztának földén, hogynem mint a feddődő és haragos asszonyt állattal egy födél alatt.“ Egy szóval, akinek háztartása — uj magyarsággal szólva — feleségre is be van rendezve, nem kel! annak Venezuela, elég annak a maga baja, nem megy az bár újságolvasás közben gondolatban sem a tengeren túlra, (azaz hogy elillannék biz’ néha valósággal is, ha lehetne, mikor a családi életben ez a nóta járja: „Borús az ég, meggyűltek a fellegek.“) Ebből azonban nem következik, hogy a legényélet olyan Eldorado, hol teljesen biztosítva lenne az ember minden elemi csapás ellen. Hogy melyek azok, előadom az alább következő bonyodalmakban. * * * Két és fél — kerek számmal három — szoba nagyobb igényű feleségjelöltnek nem sok, de legényembernek untig elég. A hivatalszoba társalgónak is alkalmas, a belőle nyiló fél szoba hálókamrának teljesen megfelel, a harmadik, a vendég nagy tiszta szoba, nem valami pazar berendezésű, de mint mondani szokás: egyszerű és ízléses, lévén egész berendezése a mennyezet közepén elhelyezett függőlámpatartó vas szeg, (lámpa nélkül). így is jó. Nem is volna a lakás ellen semmi panasz, hanem a remetei magányosság és csendesség, az- ▼alami borzasztó. Tompa Mihály módosított szavai szerint: Télen-nyáron puszta az én lakásom, A rózsámat vasárnap sem láthatom.
