Székes-Fejérvári Naptár, 1916 (44. évfolyam)
Szépirodalmi rész
69 A háborús év pénzügyei. Irta: Rátz Soma, bankigazgató. Az elmúlt év politikai és közgazdasági eseményei sok részben még nerrt kerültek nyilvánosságra s azért az 1915. év történetét csak vázlatosan lehet méltatni. Az első hadikölcsön közvetlen az év kezdetén féjeződött be, melynek fényes eredménye nemcsak elleneinknél, hanem talán még inkább magunknál meglepetést keltett. Nem vettük észre, nem ismertük eddig belső erőnket, hanem állami kibo- csájtásainkat a nagy bankkonsortiumoknak adtuk át biztosabb elhelyezés végett. — Ez azonban jelentékenyen megdrágította az államnak a kölcsönét és azért vannak, akik emiatt utólagos szémrehányást tesznek a kormánynak és rámutatnak arra a veszteségre, amely ebből kifolyólag érte az országot. Ez a felfogás azonban nem egészen helyt álló,- mert ha igaz ugyan, hogy a kiboc'sájtási jutalékokban; fizetett összeg jelentékeny veszteségett tett ki, mégis azzal az előnnyel járt, hogy külföldi tőkéket hozott be és a belföldi tőkét e célra nem merítette kL Nem szabad felejtenünk, hogy az ország' tőkeerejének csak akkor és addig van felszívó képessége, ha az még nincsen telítve. — Eklatáns példa erre Olaszország, amely normális -időkben nálunk azon irigylésre méltó országok között emlittetett, amelyek államkötvényeiket bent az országban tudták elhelyezni. — Az olasz állampapírok kurzusa majdnem szilárdan állt, minthogy a külföld nem rendelkezvén számottevő mennyiséggel, nem nyomhatta le a piacra dobással azok árfolyamát. — Olaszországról tehát az volt a feltevés, hogy a háború pénzügyi készültsógének nálunknál jobban meg fog tudni felelni. Mégis azt láttuk, hogy dacára annak, hogy a lapok nagyszerű trükökkel, dagadó frázisokkal lermázták be az országot, dacára annak, hogy az öblös szájú politikusok és honvezérek hazafias szónoklatai a hóditó háború gyorsan elérendő sikereivel kecsegtették a népet, a milliárdos kibocsájtás csak részben volt elhelyezhető, amennyiben csak 7—800 millió lírát tudtak placirozni. Ám ne higyjük, hogy az olasz népben nem lett volna meg a kellő hazafiasság ahhoz, hogy a hadikölcsönben részt vegyen, hanem azért nem jegyzett, mert a tőkével biró osztály oly mértékben vette ki részét korábban az állampapírok vételében, hogy most csak kis tőke állhatott az újabb jegyzések rendelkezésére. — Vagyis az ország tőkeerejének felvevő képessége már telítve volt, úgy annyira, hogy ez úttal nem volt képes a kibocsájtást felvennie. Nálunk egészen megfordítva volt a helyzet, amennyiben a nép széles rétegei előtt az államkötvény egészen uj volt és igy meg volt az országnak » felszívó képessége ahhoz, hogy a kibocsájtott állampapírokat felvehesse. Csak nemrégen is még előkelő tekintélyek hibául rótták fel az országnak»
