Székes-Fejérvári Naptár, 1916 (44. évfolyam)

Szépirodalmi rész

44-mindenütt, ahol sebeket kellett gyógyítani, a háború okozta fájdalmat kellett csillapítani. A szeretetes jóság lángja kicsinyeink, serdülő ifjúságunk lelkét is annyira iőlmelegitette, hogy a felnőttek nemes példáin felbuzdulva ők is cselekvő részt kértek maguknak a filantrópia áldásos munkájából. Gróf Széchenyi Viktor főispán serdülő két leánykája, Széchenyi Sarolta és Irma grófnők agyából pattant ki a szikra: fehérvári urigyermekekkel egyesületet alakítani, amelynek célja sebesült hőseinket segíteni és kórházi ellátásukat javítani. Tervük megvalósításában fejérvári Hübner Károly takarékpénztári vezérigazgató gyermekeiben, Hübner Alizban és Andrásban oly lelkes segítőtársakra találtak a comtessek, hogy a nemes ötlet testet öltött és a „Pro Pátria“ egyesület komolyan működő, példaszerűen agilis szervezetté nőtte ki magát. Ez a valóban angyali ötlet Fehérvárról indult országos hóditó útjára. És azért találtuk méltónak arra, hogy az elmúlt év történetének szűkre határolt krónikájában megörökitsük, mint büszkeséges bizonyságát annak, hogy nálunk a jövő generációja biztató Ígérete a szép jövőnek.

igen ambiciózus, rendkívüli gondosságu és kiválóan eredményes tevékenységet fejtett és fejt ki Ságy Lajos Székesfehérvár város kitűnő rendőrfőkapitánya, ■mint a Vörös Kereszt Egyesület megbízottja a Vörös Kereszt helybeli fiókja és a katonai betegápolás érdekében. Valóban dicséretes érdemeinek és lelkes buzgalmának elismerésekép Ferenc Szalvátor főhercog, a Vörös Kereszt védnökhelyettese a bronz diszéremmel tüntette ki főkapitányunkat.

Nemcsak szükebb pátriánk, hanem az országos közéletnek is őszinte részvétét keltette tavaly január hó utolsó napján Madarász Józsefnek elhalálozása. A magyar politikai életnek nestora, a világ legidősebb parlamenti képviselője, nagy .időknek aktiv szereplője volt Madarász apó, a fejérmegyei sárkereszturi kerületnek 1848 év május 20-ika óta volt követe. Viharos szereplésekben és érdemes munkában gazdag életének 101-ik esztendejében hunyta örök álomra szemeit. Az ő következetessége és az eszmék igazságában törhetetlen hite fogalom volt, amely az egész ország, osztatlan szereiének és pártkülömbség nélküli nagyrabecsülésnek ■részesévé tette Madarász apót. Elhunytéval egy valóban ritka emberpéldánnyal, markáns egyéniséggel lett szegényebb a magyar közélet. Utódja, a sárkereszturi választókerület országgyűlési képviselője Koller Tivadar alapi földbirtokos lett.

A nemzet hálás kegyeletét azok iránt, akik vérüket ontották, életüket áldozták a haza szent oltárán, — gyönyörűen fejezi ki a mi apostoli lelkű nagy püspökünknek, dr. Prohászka Ottókárnak múlt évben tett azon intézkedése, hogy felhívta az egyházmegyei papságot a háborúban elesett híveiknek nyilvántartására. ."Elrendelte püspökünk, hogy a háború után minden parókiális temlom belső falára márványtáblát illesszenek, mely az illető plébániának a világháborúban elesett híveinek nevét örökítse meg. így emlékeztessék a táblák a késő utódokat is arra, ihogy imáikba foglalják azokat a dicsőket, akik a nagy élet-halál küzdelemben a hazáért elvéreztek.

Városunk közéletének egyik legkiválóbbját, gazdasági, kulturális, társadalm