Székes-Fejérvári Naptár, 1913 (41. évfolyam)

Szépirodalmi rész

HUMOR. Hála Istennek! Feleség (kétségbeesve a férjéhez) : Képzeld csak a szomszéd birtokos meg­szöktette automobilon a leányunkat. Férj (örömmel): Hála Istennek! Ennél gyorsabban nem adhattuk volna férj­hez sohasem. Szavánál fogta. Korcsmárosné : Hát már megint részeg vagy ? No ez már mégis csak hal­latlan! Szégyenedben igazán a föld alá bújhatnál. Korcsmáros : Csakugyan igazad van. Add csak ide a boros pince kulcsát. A mostoha. Tanító: Amint hallom, Jancsi, az édesanyád vörhenyt kapott. Ez a betegség ragadós, te is s tőled a többi tanulók is megkaphatják. Addig tehát, mig az anyád meg nem gyógyul, nem szabad az iskolába járnod. Jancsi: Legyen nyugodt tanító ur, nekem mostoha anyám van s attól még sohasem kaptam semmit. Jó alkalom. Szemfényvesztő (egy szekrényre mutatva) : Szabad kérnem mélyen tisztelt nagysád — méltóztassék ebbe a szekrénybe belépni. Én majd rázátom az ajtót s mikor újból felnyitom, látni fogják, hogy a hölgy nyomtalanul eltűnt. Egy férj (súgva a feleségéhez) : Hallod-e anyjuk, eredj bújj bele abba a szekrénybe. Vigasztalás. 1 Beteg: Jaj, meghalok doktor ur! Orvos : Sohse féljen ! dehogy is hal. Ön sokkal gyengébb, mintsem kibírja a halálküzdelmet. f Nyelvtani órán. Tanító: Jancsi mondj egy mondatot. Jancsi: Anyám ver. Tanító: Egészítsd ki, hogy kit ver ! Jancsi (gondolkozik, félve) : Azt nem mondom meg. Tanító: Ne félj ! Bátran ki vele ! Jancsi: Anyám veri az apámat s a gyermekeit.

Next

/
Thumbnails
Contents