Székes-Fejérvári Naptár, 1913 (41. évfolyam)
Szépirodalmi rész
s a főrendiházban. A kepviselőház üléseit ekkor elnapolták s a miniszterelnök rögtön megkezdette a béketárgyalásokat az ellenzékkel, de — eredménytelenül. A most már szövetkezett ellenzék teljesíthetetlen kívánságait a képviselőház junius 1-én tartott ülésén Kossuth Ferenc terjesztette elő. A kormány, tekintettel a bonyolult külpolitikai helyzetre, nem tehetett mást, minthogy a házszabályokkal visszaélő ellenzékkel szemben ugyanazokat a fegyvereket használja. Návay lemondott az elnökségről s helyébe gróf Tisza István választatott meg, az elterjedt hírek szerint azért, hogy a technikai obstrukciót megakadályozza. A szociáldemokrata párt általános sztrájkkal felelt a hirre s május 23-án valóságos forradalmi állapotot teremtett Budapesten. Az utcákon rombolt, zúzott, feldöntött villamosokból barikádokat emelt s azok mögül rálövöldözött a rendőrökre. A zavargás oly nagy volt, a halálesetek és sebesültek száma úgy megszaporodott, hogy a kormány a nyugalom helyreállítása céljából kénytelen volt a vidékről katonaságot s csendőrséget rendelni a fővárosba. A nyugalom azonban csak 25-én állt helyre. Az utca forradalmát követték az igazán elszomorító parlamenti események. Gróf Tisza István — a parlament munkaképességét biztosítandó — tényleg nem engedte meg a napirend előtti felszólalásokat, a házszabály-vitákat, hanem hozzáfogott a véderőjavaslatok tárgyalásához. Az ellenzék most Tisza ellen fordult, sípokkal, trombitával, kolompokkal, automobil kürtökkel jelent meg a képviselőházban, s éktelen lármát csapva megakarta akadályozni elnöki működésében. A zajongó képviselők rendreutasítását követte az ülésből való kizárásuk. A kizárt képviselők napokon keresztül erőszakkal akartak bejutni a képviselőházba, de ebben a rendőrség és a kivezényelt katonaság megakadályozta őket. Junius 7-én szomorú esemény színhelye lett a magyar törvényhozás háza. Egy kizárt ellenzéki képviselő, Kovács Gyula, merényletet követett el az elnök ellen, háromszor rálőtt az ülésteremben Tiszára, azután öngyilkossá akart lenni, főbelőtte magát. A merénylet nem sikerült, Tisza István sértetlen maradt, Kovács Gyula is felépült. A merénylet általános megdöbbenést szült országszerte s csak megerősítette az egész országnak Tisza Istvánba vetett bizalmát. Szerencsés megmeneküléseért az ország minden részéből üdvözölték s a király is felkereste táviratával. A renitens képviselők eltávolítása után a képviselőház egymásután tárgyalta le a különböző törvényeket a véderőjavaslattal együtt s miután azokat a főrendiház «lfogadta, a király is szentesítette. A béke azonban most sem állt helyre s hogy hova fognak fejlődni igazán szomorú parlamenti állapotaink s hogy mikor lesz munkaképes képviselőházunk, vájjon ki tudná ezt megmondani. * A politika után nézzük az egyébb országos eseményeket, amelyekről azonban, hogy minél részletesebben emlékezhessünk meg szükebb pátriánk Fejérvármegye és Székesfehérvár városában történt fontosabb eseményekről, csak röviden emlékezünk meg.
