Székes-Fejérvári Naptár, 1912 (40. évfolyam)
Szépirodalmi rész
48 A tervezés munkája egészében és részleteiben Bory Jenő munkája, A rózsaszínű ruszkicai márványból készült bájos Mária szobor, a gyönyörű üvegfestmények, (Walther Gida remeklése) s az egész templomban uralkodó fölemelő összhang oly kedvessé teszik Fehérvár ezen uj, művészi szempontból is kiváló érdekességét, amelyre az egész város lakossága büszke lehet s valóban nem csodálhatjuk azt a tiszteletreméltó vonzódást sem, a mely vasárnaponként zsúfolásig megtölti a templomot. Az uj templom a belső felszereléssel együtt 70 ezer koronába került Ennek a költségnek egyharmad részét a vasbetonból készült kupola emészti föl, amely Magyarszágon az első ilynemű alkotás. Csöndes n^ári estén . . . Csöndes nyári estén az ablakod alatt — Te szép csalfa lányka talán emlékezel? Egymásnak ajkáról loptuk a csókokat S magadhoz öleltél gyönge kis kezeddel. Elmerengtünk a sok, szép fényes csillagon . . . fl madárka dalán . . . susogó lombokon. Csöndes nyári estén a kis gyöp-pamlagon Óh! mily sokszor ültél lányka az ölembe’. Játszott fürtjeimmel — égő homlokomon — Puha kacsóidnak gyöngéd, puha selyme. Elmerengtünk a sok, szép fényes csillagon . . . Tücsök zümmögésen, szép nyári alkonyon. * * * Csöndes nyári estén az ablakod alatt El-elmegyek gyakran — nincs nyitva ablakod. Rém merek benézni, tudom, hogy nem szabad ÍRásnak ülsz ölében, mást ölel habkarod. Elmerengek a sok tündöklő csillagon . . . madárka bus dalán . . . s könnyemet hullatom. Csöndes nyári estén, mikor nem Iát senki S nem tudja senkisem, hogy e szív mért szenved: Gyakran viszen utam a temető felé, mintha ott nyugodnék széthullott szerelmed. Leborulok egy jeltelen sirhanton S letűnt szép múltamat fájón megsiratom. SZIKLflY P. GYULA.
