Székes-Fejérvári Naptár, 1911 (39. évfolyam)
Szépirodalmi rész
91 Manhattan, a Hudson-folyó torkolati szigetének déli csúcsán, az a hely,, melyen most a köralaku építkezés, aquarium van ; ott réges-régen az első település volt, a hol a hollandi kivándorlók erősséget építettek, félve a rézbőrüektől, a kik tőlük egy ágyulövésnyire laktak. Volt tehát ez az építkezési erőd hang- versenyterem, kivándorlók első telepe, a hol egy napig szállást és ellátást kaptak ingyen. Ez volt az ő Uj-Amsterdamjuk, miként New-Yorkot előbb nevezték. Amerikában viz, föld, hegy, völgy tartja még a hollandi elnevezést, habár nagyon elferdítve. New-Yorkban és máshol előkelőség számba megy a holland származás. Battery, ágyutelep néven ismert mindaz, a mi szemünk előtt van. Egy félszázad előtt is még itt, a Castle-Gardennél kötöttek ki az Európából jövők. Errefelé voltak a leggazdagabbaknak a házai. A nyolcz hektárnyi Battery-park kedves, barátságos hely, jó nézőpont is volna, ha rendes szemlélődésünkben a villamosok vad száguldozása meg nem zavarna. Állok és nézek, pedig ugyancsak tűz az isten napja, ragyogó a viz tükre. Iizad egy parafasisakos turista, háta közepéig lóg a kalap-kendője. Gyökeret ver a lábam, mikor meglátom 28 emeletével a nagy, nagy házat. Ide-oda kapkodok, tipegek-tapogok, mert más van a könyvben, más esik a szembe. Eltérek tehát a megalkottam sorrendtől. Nézem a fővámházon négy világrész óriás alakjával a csoportosítást, az árutőzsde rengeteg épületét, annak magas tornyát és a nagy- kereskedők házait. Néhány olyan is van közöttük, a mely húsz emeletes, olyan is, melyben ezernél több hivataloshelyiség van. Egy másik tőzsdén, a határidőüzlet helyén, harmincz millió értékű részvény cserél gazdát egy nap alatt. Még másikban ugyancsak naponként 240 milliónyi pénzüzletet gombolyítanak le. Gazdag, koldus lehet valaki egy napon. Egy kis ide-oda mozgással páratlan kilátást élvezek a 12 kilométer hosszú, 1V2—3 kilométer széles Manhattan-sziget mindkét oldali kikötőjére, Brooklynra, az oda vezető hidóriásra, az össze-vissza járó, sivitó helyi hajókra, melyek között egy-egy nagy gőzös fáradtan érkezik az Atlanti-tenger túlsó partjáról. Lassan ’libeg,, megállni készül. Az Atlanti-tengernek itt van a kapuja, valamiként a Csendestenger bejárata San-Francziszkónál van. Szemem körsétáján nézek az előttem levő, oldalvást eső szigetekre, melyek a tengervárost védik a tengertől s ezek egyikén, a kis Bedloe-szigeten megakad tekintetem a világ legnagyobb szoboralkotásán Titáni alakban koronás nőt ábrázol, irótáblát tart a balkezében. Statue of Liberty, Szabadság szobrának nevezik. Itt; Amerika szabad földjén mekkora, de mekkora szobrot állítottak a szabadságnak, emberek bálványának! Máshol? Elnyomják a népek szabadságát. Érzem, hogy az uj-világban vagyok, a hol másként éreznek és gondolkodnak az emberek. Ó-világ, ósdi intézmények. Uj-világ, uj népalakulás. Nincs közöttük félisten ! Nincs, nincs ! Az Egyesült-Államok elnöke az Egyesült-Államoknak csak az els<5 tisztviselője.
