Székes-Fejérvári Naptár, 1911 (39. évfolyam)
Szépirodalmi rész
58 Gróf Szögyény-Marich László berlini nagykövetünk. . Berlinben élő nagykövetünket a lefolyt év folyamán kitüntetés érte. Királyi kitüntetés, a mely ez úttal olyan férfiút ért, aki minden tekintetben megérdemelte azt. A kitüntetett diplomata : Szögyény-Marich László ezentúl neve elé a grófi cimet is odafüggesztheti és ezzel méltóan helyet foglalhat a született arisztokrácia között. Gróf Szögyény-Marich László egyike azoknak a diplomatáknak, akik a külföldön méltóan képviselik nemzetüket. Nagytudásu, európai látókörű férfiú, akit a német császár városban is rendkívül nagyra becsülnek. Szimpatikus egyénisége, nagyúri modora, és páratlan előzékenysége népszerűvé tették őt úgy Berlinben, mint Ausztria-Magyarországon. A kitüntetésről távirat utján Aerenthal külügyminiszter értesítette Szögyény- Marich Lászlót, megemlitvén, hogy a király sok évi kitűnő és sikeres működésének fejedelmi elismerése fejében neki és utódainak az örökös grófi méltóságot adományozta. Szögyény-Marich László kitüntetésének hírét nemcsak a monarchiában, hanem egész Németországban is nagy örömmel fogadták. Rövid életrajzából adjuk a következőket: Szögyény-Marich László gróf, született 1841-ben Bécsben, Atyja: id. Szögyény- Marich László, akkor Bécsben udvari tanácsos, később kancellár, országbíró, az aranygyapjas rend vitéze — volt. Anyja: szolgaegyházi Marich Mária, csillagkeresztes hölgy. Iskoláit jeles nevelők mellett a szülői háznál végezte, de vizsgáit minden évben Székesfehérvárott a ciszterciták gymnasiumában kitűnő eredménnyel tette le. A megszerzett érettségi bizonyítvány után Bécsben elvégezte jogi tanulmányait. Budapesten a főúri társaságoknak elkényeztetett tagja volt; de nemcsak a tudománynak élt, hanem e mellett a sportnak is nagy kedvelője. Legbensőbb barátjai voltak ez időben Beöthy Ákos az ismert nevű politikus és Kállay Béni, a volt közös pénzügyminiszter. Hivatali pályáját Fejérmegyében kezdette meg, hol eleinte rövid ideig szolga- biró, később mint megyei főjegyző szolgált atyja mellett, aki abban az időben Fejérmegyének és Székesfehérvár városnak közszeretetben álló nagynevű főispánja volt. Később több cikluson át a bodajki kererületet képviselte az országgyűlésen, hol nem mindennapi tehetségével feltűnést keltett. Családot 1873-ban alapított, nőül vevén Geramb Irma bárónőt, jelenleg csillagkeresztes és palotahölgyet, kivel ma is a legboldogabb családi életet éli. Ezen boldog frigyet még boldogabbá teszi három gyermeke: Kamilla, Mária, és Ilona grófnők. Az első, Somssich József gróf, nagykövetségi tanácsos neje. Mindhárman vetekednek abban, hogy a jó szülőktől öröklött nemesszivüségben ők is tündököljenek.
