Székes-Fejérvári Naptár, 1911 (39. évfolyam)
Szépirodalmi rész
42 egészen a csűr oldalának nyitott nyílásáig torlódott föl a tömeg. Ezen a nyíláson vetették le magukat néhányan s igy szabadultak meg a biztos tüzhaláltól, összetaposott embertársaik fölött. Mikor az égő tetőzet leomlott, akik a halomban felül voltak, azok szénné égtek, akik alul kerültek, azok a tüztől épek maradtak ugyan, de fölismerhetetlen húscafatokká gázolta őket a többi. A faluban levők kétségbeesetten siettek a szerencsétlenek segítségére, de oltásról, mentésről szó sem lehetett, a csűr teljesen leégett s a benrekedtek elpusztultak. Nem volt a faluban ház, a melynek halottja vagy sebesültje ne lett volna, de volt olyan is, a melynek nem maradt lakója, s a gazda családjával együtt odaégett. A vizsgáló bizottság a rémes eset helyén 284 halottat számlált össze, később a kórházba szállított sebesültek közül meghalt még 32 ; a megmenekültek közül azonban a kiállott izgalmaktól többen megtébolyodtak s világgá szaladtak. A felismerhetetlen hullákat egy sirba, a felismerteket pedig külön-külön temették el. Az ököritói áldozatok iránt világszerte megnyilatkozott a részvét, fejedelmek és köztársasági elnökök siettek részvétüknek kifejezést adni s a szerencsétlenül jártak árváinak, özvegyeinek és munkaképtelen öregjeinek a fölsegitésére tetemes összegeket áldoztak, úgy a hazai és külföldi városok, mint a magánosok. Az adakozást harmincezer koronával királyunk nyitotta meg. Hasonló szerencsétlenség történt Szegeden a gyufagyárban, ahol egy felrobban kazán nyolc embert ölt meg és tizenhetet súlyosan megsebesített. A sebesültek közül is csak néhányan maradtak életben. Sokat szenvedett hazánk az elmúlt évben az árvizek miatt. Legrettenetesebb volt az árviz pusztítása Krassó-Szörény megyében, amelynek fele jóformán elpusztult a hegyi patakok kiöntése folytán. Rendkívül nagy kár esett életben és ingó vagyonban egyaránt. Körülbelül ötszáz ember és a háziállatok tízezernyi tömege veszett oda. Végleg eltűnt a föld színéről vagy 600 ház, kétezernél több pedig lakatlanná vált. A király százezer, József kir. herceg ötezer, az osztrák államvasut társaság tízezer, Rotschild Albert báró Bécsből húszezer koronát küldött, Khuen-Héderváry gróf belügyminiszter lelkes felhívására a megyei és városi törvényhatóságok s a magánemberek százezrekkel siettek azok segítségére, akik az istenítéletnek mondható katasztrófa után nyomorogva emberi segítségre szorultak. Helyi események. Az országos események mellett meg kell emlékeznünk azokról a ránk nézve nem kevésbé fontos eseményekről, amelyek itt a vármegye terüietén, illetve a vármegye székvárosában, az őskoronázó Székesfehérvár falai között történtek.
