Sófalvi András: A székelyudvarhelyi Jézus kápolna. A székelyföldi négykaréjos kápolnák kérdéséhez - Múzeumi füzetek 32. (Székelyudvarhely, 2012)
1571-től Gyárosfalva területe Udvarhely mezőváros joghatóságához került. (Szempontunkból az már részletkérdés, hogy a gyárosfalviak sorsa mi lett, beköltöztek-e a városba vagy lakóhelyükön maradtak.) A megváltozott jogállás egy jelentősebb nemesi birtok kialakulását még kevésbé tette lehetővé, mint a megelőző időszakban, ugyanis egy ilyen kísérlet a privilégiumait védő város joghatóságának ellenállásába ütközött volna. A 16. század utolsó harmadának összeírásaiban nem is találunk olyan udvarhelyi nemest, akinek nevével a kápolna építését összefüggésbe hozhatnánk. Ráadásul ekkorra az udvarhelyszéki nemesség kiemelkedő tagjai már mind áttértek a protestantizmus valamelyik felekezetére. A megváltozott székelyföldi viszonyok közt számolnunk kell egy új tényezővel, az 1562 után a fejedelem által kinevezett széki vagy székelyföldi tisztségviselőkjelenlétével (királybírók, székkapitányok, várkapitányok, székely főkapitányok), akik tisztségi hatáskörüket túllépve nemegyszer korlátlan jogokat próbáltak gyakorolni az illető szék vagy város fölött. Nagy vonalakban ismerjük az 1562 utáni időszakból Udvarhelyszék és az udvarhelyi vár élén álló tisztségviselőket, még ha nem is tudjuk minden esetben évre pontosan szolgálatuk idejét. Természetesen e vonatkozásban most elsősorban a katolikus hiten megmaradt személyiségek érdekelnek bennünket. A reformáció előidézte vallási átalakulások, átrendeződések egyik legfontosabb időszakában, az 1560-as években nem rendelkezünk napra kész adatokkal az erdélyi-székelyföldi nemesek felekezeti hovatartozását illetően, így csak a biztos eseteket tekintjük át. Még Gyárosfalva fennállásának idején töltött be várkapitányi tisztséget a Bihar vármegyei mezőtelegdi Telegdy Mihály (1567-1571), ugyanekkor ő volt a székelyek főkapitánya is, akinek közéleti tevékenysége viszonylag jól ismert Udvarhelyen és Udvarhelyszéken (nagy valószínűséggel ő építtette a Székelytámadt vár északi bástyájának előzményét). Bekes-pártisága miatt 1571-ben Báthori István megfosztotta székelyföldi tisztségeitől, és Telegdy rövidesen Erdélyből is menekülni kényszerült. Kutatásunk kezdetén nagyon alapos volt a gyanú Mindszenthy Benedek személyét illetően, aki számos tisztség birtokosa volt Udvarhelyszéken és a Székelyföldön a 16. század végén és a 17. század elején (többek közt az udvarhelyi vár kapitánya 1591-1598 között). Mindszenthy feleségével, Bánffy Annával együtt a katolicizmus nagy pártfogója, 1592-ben befogadta a jezsuitákat az udvarhelyi várban álló, elhagyott középkori kolostorba, és az ő támogatásával kijavították az évtizedek óta használatlan kolostortemplomot. A 16. század végi udvarhelyi jezsuita je-38
