Sófalvi András: A székelyudvarhelyi Jézus kápolna. A székelyföldi négykaréjos kápolnák kérdéséhez - Múzeumi füzetek 32. (Székelyudvarhely, 2012)
A JÉZUS KÁPOLNA ÉPÍTÉSÉNEK ÉS SZEREPÉNEK TÖRTÉNETI INTERPRETÁCIÓJA A Jézus kápolna Árpád-kori építését az újonnan végzett kutatások sem támasztották alá, a különféle tudományágak eredményei egymással összhangban az épület késő középkori - kora újkori létesítésére világítanak rá. Ki kell emelnünk azokat a fentiekből kiszűrhető - de talán nem eléggé hangsúlyozott - tényadatokat, melyek megkérdőjelezése a későbbi kutatások során sem valószínű már. A falkutatásokból láthattuk, hogy a kápolna eredeti falait nem díszítették falképek (bibliai jelenetek, szentek élettörténete stb.), melyek egyébként a középkori egyházi épületek falain - főként, ha azok több évszázadon keresztül fennálltak - rendszeresen megtalálhatók. Az ellenvéleményeket eloszlatandó, matematikailag nagyon kevés a valószínűsége annak, hogy a falakat borította volna még egy korábbi, festett vakolatréteg, melyet eltávolítottak a 16-17. században, ugyanis ezt nyomtalanul, teljes egészében nem lehetett leverni és eltüntetni. A falkutatás ebbéli negatív tanúbizonyságát a régészeti ásatás is alátámasztotta. A levert vakolat darabjai a felszínre hullanak és a földmunkák (pl. temetkezések) során bekerülnek a föld alá, viszont a sírok betöltésében vagy környezetében nem találtunk a falakon ma is meglévő történeti vakolatrétegtől eltérő, annál régebbi vakolattöredékeket. Tudnunk kell, hogy a kápolna neve és védőszentje, a Jézus Szíve szintén nem középkori titulus, ilyen patrocíniumot nem ismerünk a középkori Magyar Királyság területéről. Valószínű, hogy a jezsuita környezetben nagyon gyakori Jézus Szíve-tisztelet és patrocínium a 17. század közepén kapcsolódott a kápolnához, melynek volt egy korábbi, ma már nem ismert előzménye (védőszentje). Noha a régészeti források - hacsak nem bukkan elő a föld alól egy feliratos kő - általában nem alkalmasak arra, hogy megnevezzenek egy történelmi személyt, akit esetünkben az alapítónak vélhetnénk, a Jézus kápolna építésének idejét a régészeti feltárás eredményei alapján a továbbiakban egy másfél évszázados időintervallum keretében kell kutatni. Ennek felső határideje az írott adatok és a falfirkák/bekarcolások hitelesítése révén feltehetőleg még tovább szűkíthető. Mindennél fontosabb, hogy sikerült meghatározni azt az alsó időhatárt, amely előtt a kápolna nem épülhetett (ugyanis a történeti források 34
