Sófalvi András: A székelyudvarhelyi Jézus kápolna. A székelyföldi négykaréjos kápolnák kérdéséhez - Múzeumi füzetek 32. (Székelyudvarhely, 2012)

23. kép. Falfirkák a kápolna déli karéjában a történeti vakolatrétegen, 2011 (fotó: Sófalvi András)

Az első felirat utolsó látható karaktere belemetsz az alatta lévő vörös festésű firkába. Az ajtó mellett a történeti vakolatrétegbe egy unikomist karcoltak (24. kép). Az oltártól jobbra négy-öt meszelésréteg által borított, olajfestékkel készült figurális kifestést a 19. századra keltezték a szakemberek.

A kápolna történeti faberendezéseinek vizsgálata

A kápolna 1677-ből származó kazettás mennyezetének előzménye nem ismert - mint fentebb már utaltunk rá, feltehető, hogy boltozva volt napjainkra már a 17. századi, növényi ornamentikával díszített mennyezet is csak színezett rajzon tanulmányozható (4. kép). Ennek néhány eleme hasonlít a felsőboldogfalvi templom kazettás mennyezetének kifestéséhez, de ez még csekély érv ahhoz, hogy ugyanazon festőasztalosok munkájának tulajdonítsuk - állapítja meg a legújabb kutatás.

Az erdélyi emlékanyagban egyedülálló a kápolna oltárképe: vérző szívű kis Jézus és vérrel táplált báránya (5. kép). A jelenlegi oltár szerkezetének vizsgálatából kiderült, hogy egy 17. századi oltár faragványainak felhasználásával készült. A Mária-monogramos homlokzati kartusdísz, az építmény alsó és felső számydíszei jellegzetes fiilkagylós porcfaragvánnyal díszítettek,

32