Sófalvi András: A székelyudvarhelyi Jézus kápolna. A székelyföldi négykaréjos kápolnák kérdéséhez - Múzeumi füzetek 32. (Székelyudvarhely, 2012)

10. kép. Az 1973-ban lelt I. Ferdinánd érme (fotó: Zepeczaner Zsolt)

volt, ugyanis ma már csak a kiásott felület környezetének rétegződését tudtuk tanulmányozni. Hogy az 1973-ban felfedett kutatóároknak közvetlenül a kápolna falazata melletti, tehát feltárt részébe mélyedt-e utólagos bolygatás, ezt biztosan már sosem fogjuk tudni megállapítani, ugyanis a földrétegek kitermelésével ennek lehetősége megsemmisült (ezért írják általában a szakkönyvek, hogy a régészeti ásatás adott felületen egyszeri, meg nem ismételhető tevékenység). Gyorsan le kell szögeznünk, hogy az 1561 -es érme kontextusának felülvizsgálatában az alapozási árok „legmélyebb szintjének” kevés, avagy másodlagos a jelentősége. A kérdés lényege inkább az, hogy

11. kép. A kápolna északi alapfala, 2011 (fotó: Sófalvi András)

20