Mihály Ferenc (szerk.): Mária-tisztelet Erdélyben. Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban - Múzeumi füzetek 28. (Székelyudvarhely, 2010)
MÁRIA, ROSA MYSTICA; SZŐKEFALVI MÁRIA MÁRIA TITKOS ÉRTELMŰ RÓZSA-ként egy észak-itáliai kisvárosban, Montichiariban 1947-től kezdődően, 35 alkalommal jelent meg a 36 éves Pierina Cilii ápolónőnek. Imára összetett kézzel, három, különböző színű (fehér, piros, arany) rózsával díszített fehér köpenyben mutatkozott. A mellén viselt rózsák a világhoz intézett legfontosabb kéréseit jelképezték, a fehér az imát, a piros az engesztelést és vezeklést, az aranysárga pedig a bűnbánatot. E kinyilatkoztatások egyházi elismerése még nem történt meg. Az első szobrot egy sankt ulrichi fafaragó mester, Cajo Perathoner készítette 1950-ben, amelyet a montichiari dómban helyeztek el. 1974-ben elkészült ennek egy Herbert Perathoner által faragott, 126 cm magas változata is, az úgynevezett Zarándok Madonna szobor, amelynek a Fatimái Vándor-szoborhoz hasonló küldetése van. A Zarándok Madonna szobor körbehordozása Magyarországon is gyakorlattá vált, kultusza elsősorban az engesztelő templomok (pl. Homokkomárom, Érd, Budapest, Szondi utcai Szent Család templom) közvetítésével terjedt. Az 1980-as évek végétől kezdődően a mozgalom magyarországi kezdeményezésre Erdélyben is ismertté kezdett válni. A Rosa Mystica szobormásolatokkal leginkább magántulajdonban találkozunk, amelyek a templomon kívül szerveződő engesztelő imaalkalmak szakrális kellékei, ritkán találkozunk templombelsőben elhelyezett példákkal (Gyulafehérvár - ferences templom, Segesvár, Csíktaploca). Mária, Kosa Mystica. Csíktaploca, római katolikus plébánia. Kb. 80 cm. A SZŐKEFALVI MÁRIA-kultusz gyökerei ugyancsak egy egyházilag még nem elfogadott Mária-jelenési helyhez, az Erdélyben, a Kis-Küküllő mentén fekvő vegyes felekezetű, református többséggel rendelkező faluhoz vezetnek vissza. A római katolikus Márián Rozáliának, aki 1991-ben, 29 éves korában cukorbetegségének köszönhetően egyik napról a másikra veszítette el látását, 1995-ben kezd megjelenni a Szűzanya. 22 alkalommal ismétlődött meg ez a találkozás, utolsóként 2005-ben, amikor Mária a Fény Királynőjeként nyilatkozott. A látnok elmondása szerint a jelenések alkalmával egy 70-75 cm nagyságú, fején 12 csillagból álló koronát viselő „fény-szobrot" lát, amely fölött egy mindentfénybe borító csillag ragyog. A Fény Királynőjének első ábrázolása 2001-ben készült el, a magyarországi Vida István festőművész alkotása, amelyet a jelenések központi helyén, a szőkefalvi római katolikus templom mellékoltárán helyeztek el. A kegykép alapján készült szobor is itt kapott elhelyezést. A Szőkefalvi Madonnának szobor- és képmásolatai még nem készültek. Az ábrázolás típus jelenleg a helyszínen árusított kis szentképek, a kegyképet bemutató, különféle módon kivitelezett emléktárgyak, valamint a szőkefalvi jelenéseket bemutató kiadványok közvetítésével terjed. Fény Királynője. Szőkefalva, római katolikus templom. 2001. 35
