Mihály Ferenc (szerk.): Mária-tisztelet Erdélyben. Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban - Múzeumi füzetek 28. (Székelyudvarhely, 2010)

A KOLOZSVÁRI KÖNNYEZŐ SZŰZ

Kolozsvári Könnyező Szűz kegyképének másolata.

Gyulafehérvár, teológia kápolnája.

Kb. 60x80 cm. Olaj, vászon kép.

Felirat: VERA EFFIG: ICONIS MIRACULOS/E B. V. M. CLAUD IO P.

„ Megvirradt felettünk Máriának napja / Eljöttünk e helyen szép Szűz Mária / Kolozsvárnak ékes királynéja Özvegyeknek, árváknak hű anyja"

A kolozsvári volt jezsuita, később piarista, majd egyetemi templomként ismert szent hajlékban őrzik a kolozsvári Könnyező Szűz festett képét, amely az erdélyi Mária-tisztelet egyik meghatározó emléke.

Az ikon a Szamosújvár melletti Füzesmikola ortodox temploma számára készült. Festője egy Lukács nevezetű, a közeli Iklódon lakó orosz vagy rutén származású képíró, kinek munkáit más környékbeli templomban is megtaláljuk.

Az 1 681 -ben Kopcsa János adományából készült ikon három héten át könnyezett az ott állomásozó Hohenzollern herceg vasas ezredének katonái előtt. A 28 tanú vallomását kivizsgálva, gróf Kollonich Lipót bíboros és esztergomi érsek, a csodás eseményt elismerte és engedélyt adott a kép nyilvános tiszteletére. A nagy visszhangot keltő csoda hamarosan Kornis Zsigmond kormányzó tudtára jutott, aki önhatalmúlag a szentbenedeki kastélyának kápolnájába vitette. Felsőbb egyházi rendeletre a kegykép visszakerült Füzesmikolára, de nemsokára újból útra kelt és gondozását a kolozsvári jezsuitákra bízták. Először a házi kápolnájukba, majd 1724-ben az újonnan épült, Szentháromság tiszteletére szentelt templomuk főoltárára került.

Típusát tekintve Hodigitria Mária-ábrázolás, nevét a Szent Lukácstól származtatott eredeti ikon őrzési helyéről a Ton Hodegón kolostorról kapta, melyet a törökök 1453-ban, Konstantinápoly ostromakor elpusztítottak. Ezen képtípusnál Máriát ülve ábrázolják, karján a kis jézussal, aki jobbjával áldást oszt, míg bal kezében irattekercset tart. A több vallású és nemzetiségű Erdélyben a kolozsvári kegykép a katolikus restaurációt és a római egyházzal való uniót sürgető törekvések legismertebb szimbóluma.

Zetelaki Szabó jános és felesége fogadalmi képe. Szentkatolna, római katolikus templom.

123x202 cm. Olaj, vászonkép.

Felirat: Áldott Légyen, az Eloszolhatatlan Szent, / Háromság, égy örök Isten, mindörökké. // Üdvözlégy Mária / aki hatalmat vet / tél ate Szent / Fiadtól min / deneknek meg / nyerésére / maiasztal vagy / teljes könyörögj / éretünk. // Áldott legyen a mi /

Urunk jézus Krisztusunk / és az ő Szent Anya / Boldogságos Szűz / Mária mint / Örökön Örökké // Oltalmad alá foljamodunk Istennek Szent Annya

8