Mihály Ferenc (szerk.): Mária-tisztelet Erdélyben. Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban - Múzeumi füzetek 28. (Székelyudvarhely, 2010)
Előszó A Mária-tisztelet Erdélyben című kiállítás célja, hogy időrendbe sorolva és témák szerint csoportosítva mutassa be az erdélyi Máriatisztelet képi emlékeit, melyek templomokban vagy közgyűjteményekben maradtak fenn napjainkig. A Mária-tisztelet gazdag, interdiszciplináris témakörében a tárgyi emlékeken belül is csak a templomokban található Mária szobrokra és Mária képekre összpontosítva próbál ízelítőt nyújtani, mellőzve a hasonlóan fontos nyomtatványok, textil-munkák vagy ötvöstárgyak és kisplasztikák ismertetését. A Mária-ábrázolásoknak csak egy csoportját választottuk ki a fennmaradt szobor és képanyag alapján, a Mária életéből vett jelenetek (Mária születése, Mária tanítása, Mária eljegyzése, Angyali Üdvözlet, Mária találkozása Erzsébettel, Jézus születése, Szent család, Keresztrefeszítés, Levétel a keresztről, Sírbatétel, Szentlélek eljövetele, Mária halála, Mária mennybevétele, Mária megdicsőülése) bemutatásától eltekintettünk, melyeknek igencsak gazdag emlékanyaga egy külön kiállítás tárgyát képezhetné. A reformáció előtti műalkotásoknál az ismeretanyag hiányából adódóan pusztán a szobrok bemutatására szorítkoztunk. A XVII—XVIII, századi emlékeknél próbáltunk röviden rávilágítani erdélyi eredetű kegyszobrok, kegyképek kultuszára, valamint a különböző európai kegyképek, kegyszobrok Erdélyben fellelhető másolataira, az ábrázolás prototípusára, vizsgálva kárpát-medencei, erdélyi elterjedését; továbbá helyet kaptak a korra jellemző típusok erdélyi előfordulásai is. A Mária-tisztelet erdélyi XIX-XX. századi képi- és szoborábrázolásai már nehezen mérhetőek a magasművészet mércéjével, mégis az esetenként már tucatáruként forgalmazott, nagy mennyiségű, szerényebb kialakítású képek és szobrok is elengedhetetlen kellékei napjaink Mária-tiszteletének. Az egyes témakörök ismertetése és az emlékanyag válogatása korántsem a teljesség igényével készült. Reméljük viszont, hogy arra alkalmas, hogy rövid áttekintést nyújtson Mária tisztelőinek és felkeltse a különböző tudományterületek képviselőiben az érdeklődést a kutatások későbbi elmélyítéséhez, s nem utolsósorban jelentőségük hangsúlyozásával elősegítse a számtalan esetben művelődés- és egyháztörténeti szempontból is fontos műalkotások megőrzését. 3
