Mihály Ferenc (szerk.): Mária-tisztelet Erdélyben. Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban - Múzeumi füzetek 28. (Székelyudvarhely, 2010)
FREISINGI IMMACULATA „Szeplőtelenül fogantatott szép Szűz Mária" Az 1697-ben megnyílt freisingi bencés gimnázium első retorika profeszszora, Wolfgang Rinswerger a következő évben már Máriakongregációt alapította gimnazisták számára. 1 703-ban Wolfgang Leuther müncheni szobrászszál egy Szeplőtelenül fogantatott Szűz Máriát ábrázoló szobrot is faragtatott, valószínűleg spanyol előképek alapján. A szobrot a líceum kápolnájában helyezték el és hamarosan kegykép módjára tisztelték. Az 1802-es szekularizáció folyamán a kegyszobor elkallódott, de korabeli metszetek és festménymásolatok alapján fogalmat alkothatunk róla. Bécsben, a Lipót-város szélén álló, egykori sarutlan karmelita kolostor Szent József templomának oldalkápolnájában található a Freisingi Immaculata XVIII, századi festmény változata. Mária glóbuszon áll, jobb lábával a szájában almát tartó kígyó fejére, és egy félholdra tapos; kezét kitárja, baljában díszes jogar, amely liliomokban virágzik ki; köntöse kék, díszes arany paszomántokkal, tunikája hatalmas arany virágokkal átszőtt vörös brokátból készült, pompás arany szegőkkel; hosszú barna haja vállára omlik, a hajába font igazgyöngysorok is jól kivehetők, koronája rózsákból és liliomokból készült. Mária glóriáját tizenkét csillag alkotja, feje körül öt kis kerub röpköd. Palástját díszes csat fogja össze, amely alatt egy arany medálion is föltűnik, benne az IHS betűk, jézus nevének rövidítése olvasható, amely a Szűznek az Isten megtestesülésében betöltött szerepére utal. Erdélyben eddig két másolatot ismerünk, amelyek a bécsi változathoz állnak közel. A szőkefalvi plébániatemplomban található képet a helyi hagyomány szerint Gyárfás Elemér (1884-1945) adományozta. Ezzel a másolattal szinte teljesen egyezik a szászszebesi ferences kolostorból Sepsiszentgyörgyre került példány. A Freisingi Immaculata későbbi változatának tekinthető a székelybethlenfalvi templom XVIII, század végéről származó főoltárképe is, de Mária ruhája egyszerűbb, ékszerei közül az igazgyöngysorok hangsúlyosak, amelyről nem jézus nevét, hanem egy álló csecsemőt ábrázoló aranymedál csüng. Mária fölött, nevének olajágakból kirakott kezdőbetűje is megjelenik, két oldalán kerubok láthatók. Mária ezen a képtípuson az Énekek énekéből és a Zsoltárokból ismert jegyes szimbolikával fölékesítve, nem egyszerűen csak szeplőtelenül fogantatott Szűzként, hanem a Szent Lélek kiválasztott mátkájaként jelenik meg. Ez a gondolat legnyilvánvalóbban a csíkszentdomokosi mellékoltár képén bontakozik ki: a Szent Szűz fölött lebegő Szentlélek-galamb gyűrűt tart csőrében, és a Mária keblén fölcsillanó aranymedálon ugyancsak a Szentlélek látható galamb képében. Freisingi Immaculata kegykép másolata. Szőkefalva, római katolikus templom. 116x186 cm. Olaj, vászonkép. 23
