Mihály Ferenc (szerk.): Mária-tisztelet Erdélyben. Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban - Múzeumi füzetek 28. (Székelyudvarhely, 2010)
MARIAVOLGYI PALOS KEGYKEP jelenik meg. Mára XVII. századiakon hangsúlyosan szerepel a Mária monogram, alatta a holdsarlóval és a három lángnyelvvel, amelyeken a Salve Regina Máriaantifona befejező fohászai jelennek meg: O demens, o pia, o du Ids Virgo Maria (Ó irgalmas, ó kegyes, ó édes Szűz Mária). A Mária mögötti aranysugarak a főoltár 1736-os újraállításakor kerültek a kegyszoborra. Mivel a kolostoralapítás és a templom építése Nagy Lajos királyhoz köthető a kegyszoborhoz többször is a Patrona Regni Hungáriáé képzet társult. A máriavölgyi kegykép egyetlen erdélyi másolata az egykori tövisi pálos templom főoltárának középképe volt, amelyet az oltárkép fölötti címeres kartus kronosztichonja szerint 1 724-ben állíttatott diód-várallyi Miksa György. Az oltár sajnos napjainkra megsemmisült, csupán egy fényképfelvételről ismerjük a hajdani építményt. A hozott kegykép-másolatot feltehetően az oltárba való beillesztéskor átszabják, átfestik. Szögletes formátumát fölül félkörívesre szabják, az alsó felét egy arasznyi vászoncsík betoldásával megnövelik. Az erdélyi emlékanyagban szokatlan készítés-technikával készült aranyozás körüli festett felületeket részben átfestik, a betoldott alsó részre zömök kútgyűrűt festenek. A máriavölgyi Boldogságos Szűz Mária pálos templom 1240-1260 közötti koronával ékes, festett, öltöztetett kegyszobrát a legenda szerint egy kútban találták. Ülő Boldogasszony típusú szobor, bal térdén a szintén ülő, kezét áldásra emelő gyermek Jézussal. Ábrázolásain a tótból kiemelkedő öltöztetett szobor A máriavölgyi kegykép másolata. Tövis, egykori pálos templom. 172 x 92 cm. Olaj, vászonkép. Felirat: MARIA VIRCO / O CLEMENS / O PIA / O DVLCIS 22
