Mihály Ferenc (szerk.): Mária-tisztelet Erdélyben. Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban - Múzeumi füzetek 28. (Székelyudvarhely, 2010)
A BRÜNNI FEKETE MÁRIA, ALTÖTTINGI MADONNA A BRÜNNI FEKETE MÁRIA A brünni kegykép Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló jellegzetes Hodigitria-kép, amelyet 1 356-ban ajándékozott IV. Károly német-római császár a brünni ágostonosok templomának. Itt évszázadokon át nagy tiszteletben tartják, majd kultusza a XVIII, században élénkül meg, amikor 1736- ban a város polgársága ünnepélyes körülmények közepette helyezett koronát Mária és a gyermek Jézus fejére. Tisztelete Magyarországon is megfigyelhető, másolatai ismertek többek között az illavai trinitárius, a győri karmelita, a buda-vízivárosi ferences vagy a Pest-belvárosi templomban. A kultusz erdélyi jelenlétéről a nagyszebeni belvárosi plébánián és a topánfalvi templomban fennmaradt XIX. századi másolatok tanúskodnak. Mária feketesége a súlyos megpróbáltatások jelképeként jelenik meg a Fekete Szú'zanya ábrázolásain, amely az Énekek éneke alábbi soraira támaszkodik: „Fekete vagyok, de szép, Jerusalem leányi ... Ne nézzetek engem, hogy feketés vagyok, mert a nap színtelenített meg engem az anyámfiaiharczoltak ellenem ". (Énekek éneke 1.4-5.) Mindkét másolaton dúsan aranyozott háttér előtt jelenik meg a frontálisan ábrázolt Mária alakja, amint felemelt jobbjával a bal kezén nyugvó és felé forduló gyermek Jézusra mutat, és mindkettőn megfigyelhető a brünni kegykép egyik legjellemzőbb megkülönböztető részlete, a Mária nyakába akasztott rombusz alakú ereklyetartó. Brünni kegykép másolata. Topánfalva, római katolikus templom. XIX. század. Olaj, vászonkép. ALTÖTTINGI MADONNA 1489-ben, a bajorországi Altötting városában egy balesetet szenvedett gyermek csodálatosan meggyógyult a városka Mária kápolnájában. Ettől kezdve, a kápolnában található, és még az előző századból származó szobrot, amely a gyermekét tartó, álló Szűz Máriát ábrázolja, kegyszobornak tekintették, a templomocska pedig az egyre nagyobb számban érkező zarándokok kegyes célpontjává lett. A szobornak, a máriazellihez hasonlóan, számos másolata ismert, de nem csak faragott, hanem festmény formájában is készültek kópiái. Ez utóbbiak közé tartozik az egyetlen ismert erdélyi, Besztercén található másolata, amely fogadalmi ruhák nélkül, eredeti alakjában, a szobrot befogadó fülke részleteinek bemutatásával ábrázolja a híres kegyszobrot. A besztercei kép eleven tiszteletére az ezüst fogadalmi tárgyak bősége utal. A hagyomány szerint a festményt a környéken állomásozó Hohenzollern ezred egyik katonája a Beszterce melletti Besenyő falu lutheránus templomának oltárában elrejtve találta 1716-ban, majd a besztercei katolikusoknak adományozta. A kegykép a városban egy év múlva letelepedő piaristák gondozásába került, és az 1 781 és 1 787 között épített templomuk mellékoltárán található. Altöttingi Madonna másolata. Beszterce, egykori piarista templom. Mellékoltár. 14
